USA

Április 2-án Donald Trump amerikai elnök átfogó „kölcsönös” vámokat jelentett be az USA-ba importált összes árura, amelyek április 9-én léptek hatályba, majd néhány órával később 90 napra felfüggesztették őket – a Kínára vonatkozó vámok kivételével. Az így keletkezett globális zavar a nemzetközi műpiacot is érinti.

JD Vance alelnök felügyeli majd a „megosztó”, rasszokkal foglalkozó irányok eltávolítását a kurátori praxisokból, emellett megvonják a finanszírozást azoktól a kiállításoktól, amelyek „lealacsonyítják az amerikai értékeket”.

Eltávolítják a Fehér Háztól néhány lépésre található ikonikus utcai felfestést, miután egy republikánus törvényhozó azzal fenyegetőzött, hogy megvonják a szövetségi támogatást Washington DC-től, ha ezt nem teszi meg, illetve át nem nevezi az eddig Black Lives Matter Plazanak hívott területet Liberty Plaza-ra.

A világ figyelme most főként arra irányul, hogyan kérdőjelezik meg a régi-új amerikai elnök első rendeletei a nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatok évtizedek alatt kialakult rendszerét. Eközben Trump és az új amerikai adminisztráció sokszor hajmeresztő lépései a kulturális szférát sem hagyják érintetlenül. Igaz, a hatás e területen elsősorban az USA-n belül érvényesül, de azért máris vannak komoly nemzetközi konzekvenciái is.

Szakértők aggódnak a létfontosságú műemlékvédelmi programok jövőjéért, mivel az amerikai külügyminisztérium ezen a téren is felülvizsgálja politikáját. Donald Trump amerikai elnök finanszírozási befagyasztása miatt az ukrán kulturális örökség védelme bizonytalanságban marad – ami már a pénteki kedélyborzoló Trump-Zelenszkij találkozó előtt is tudható volt.

A nemzetközi művészeti magazinok sorra jelentkeztek az elnökválasztással kapcsolatos, művészeti vonatkozású hírekkel a jelentőségteljes nap előtt.

Nyolcvankilenc éves korában, szombaton meghalt Ilja Kabakov, ukrán származású, amerikai képzőművész. Az egykori szovjet disszidens művészet meghatározó alakja, a moszkvai konceptualizmus megteremtője 1987-ben emigrált a Szovjetunióból és vált világszerte ismertté.

Michelangelo Dávid szobra művészi értékkel bír – mondta ki Florida állam oktatási hivatala, bár ezzel egyáltalán nem biztos, hogy pont kerül annak az ügynek a végére, amely úgy kezdődött, hogy elbocsátottak egy floridai tanárnőt, amiért diákjainak bemutatta a férfi akt szobrot.

Az Egyesült Államokban a három nagynál, a Sotheby’s-nél, a Christie’s-nél és a Phillipsnél is kutakodik az ügyészség. Szankciók alatt álló orosz oligarchák, a putyini hatalomhoz köthető üzletemberek vagyonátmentési, pénzmosási stratégiáit vizsgálják.

Tavaly Arany Oroszlánt nyert egy dokumentumfilm, a fotográfus Nan Goldin életéről és küzdelméről. Egymaga indított harcot az opioid krízisben meghaltak nevében a kőgazdag Sackler családdal szemben. De most Goldin és a köré felépült közösség győzelemre áll.

Egy amerikai muszlim szervezet közleményben veszi védelmébe azt az egyetemi oktatót, akinek nemrég felmondtak a munkahelyén, mert az egyik órán egy 14. századi festményt mutatott be, amely Mohamed prófétát is ábrázolja.

A BLM egyesek számára emancipatorikus mozgalom, mások barbár szobordöntéseket látnak a három betű mögött. Valójában egyikről sincs szó. De akkor mi ez és mi köze a művészethez?