Ludwig

Ötödik alkalommal hirdeti meg a Ludwig Múzeum az Art Transfer-díjat, mely több pályázó – kizárólag magánszemélyek – közt is megosztható, összege bruttó 300 ezer forint. Jelentkezési határidő október 8.

“A kognitív disszonanciát kizárandó, egyre többen próbálnak normálisként tekinteni arra, ami körülvesz bennünket, egyben alkalmazkodni az új normarendszerhez. Kilátástalannak tűnik, hogy meg lehessen állítani ezt a folyamatot.” Kisspál Szabolcs képzőművész a Szabad Művészek csoport és a Ludwig Lépcső szervezői között is ott volt tíz évvel ezelőtt. Az azóta eltelt időről kérdeztük.

“Egy pillanatig sem bánom, hogy nem egyfolytában printelek és keretezek és pezsgőzöm a megnyitóimon. Jobban vagyok, mint lettem volna középosztálybeli, menő fotósként. Hasznosabb vagyok.” Csoszó Gabriella fotográfus részt vett a 2013 és 2015 közötti tiltakozásokban, és részben szervezte is azokat. FreeDoc projektje 2010 óta dokumentálja a hazai demokráciapárti demonstrációkat, a történeti kutatás, a civil szféra és a kritikus sajtó számára is értékes archívumot hozva létre.

“A művészi szabadság olyan értelemben mindenképpen beszűkült, hogy nincs esélyegyenlőség, nincs szabad értékverseny és nagyon komolyan lecsökkentek az elérhető források.” Orbán György képzőművész a Szabad Művészek csoport tagjaként vett részt tiltakozó akciókban 2012-13-tól kezdődően, és a Ludwig Múzeum tíz évvel ezelőtti elfoglalásánál is ott volt. Most ő válaszol A mű kérdésére.

“Az én szocializációmnak már részét képezte az a tudat, hogy bár az állandóságot hivatottak képviselni, bármikor kicsúszhat az intézmények lába alól a talaj.” – Sárai Vanda válaszol A mű körkérdésére.

Csák János kulturális és innovációs miniszter újabb öt évre kinevezte ki Fabényi Juliát, így ő marad a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója. A hírt a múzeum közölte.

„A mai helyzet azért nehéz és összetett, mert kellene találni egy olyan kiutat, amely nem egyenlő a feladással vagy a hamis kibéküléssel” – Nemes Csaba képzőművész számos tiltakozó akcióban vett részt 2013-ban, a hazai kulturális politika fordulatát jelentő évben. A mű körkérdésére válaszol, amely 2013-ról, és az azóta eltelt tíz esztendőről szól.

Éppen tíz éve, 2013 május 9-én foglalták el művészek, aktivisták és diákok tizenkét napra a budapesti Ludwig Múzeumot – legalábbis a lépcsőjét, amelyet nyitott, demokratikus fórummá alakítottak. Kisspál Szabolcs képzőművész, az akkori események egyik fő résztvevője rögtönzött akcióval emlékezett az épületfoglalásra, amely akkor hangos tiltakozó akció volt a kormányzat kulturális politikája ellen.

A 2017-es doucumenta két helyszínét, Kasselt és Athént szó szerint személyesen kötötte össze Marinka Limat svájci művész. Elgyalogolt az előbbiből az utóbbiba, és közben művészeket és művészeti helyszíneket szerett volna fölkeresni, majdhogynem véletlenszerűen. De nem egészen ez történt. Ennél kevesebb és jóval több. Az útról készített filmjét szerdán Budapesten is levetítette.

A múzeumi színtéren sokáig tabunak számított a gyűjtemények kétes eredetiségű műveinek kérdése. Az intézmények – félve a presztízsveszteségtől vagy a sok látogatót vonzó attrakciók elvesztésétől – nem is tettek lépéseket „gyanús” műtárgyaik eredetiségének tisztázására.