kiállítás

A távol-keleti térség művészeti és műkereskedelmi központjává kíván válni Dél-Korea, ezért – első lépésként – egy gigantikus, műtárgyak biztonságos tárolására alkalmas raktárt húz fel a szöuli nemzetközi reptér mellett.

Digitális technotörzs, adat alapú poszthumán virtualitás – jövőbe fordult jelenünk nyugtalanító kérdéseit boncolgatja országszerte több kiállítás is. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy az ember, bármennyire is vak, mindig érdekes marad, még a kritikus helyzetbe került kultúra korában is. E heti összeállításunkban csoportos tárlatok, betekintő életmű-kiállítás és egy kétnapos konferencia várja mind az aktuális, mind az időtlen témákra és érzetekre fogékony receptorokat.

E hétre szóló ajánlatónk lelke egy óbudai körséta hosszas megállóval a Budapest Galériában, ahol többek közt egy a november 25-i, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapjára szerveződő performansz előkészületei is folynak. „Mi dolgunk a világon?” A makró- és mikroszinten is egyre nagyobb teret nyerő aggresszió idején még kitartóbban dacolni ezek ellen, s „küzdeni erőnk szerint a legnemesbekért” – ami, mint napjainkra kiderült, nem is kimondottan csak férfimunka lehet.

Az élőlények és az ökoszisztéma sokféle kapcsolódására hoz példákat, egyben vonja azokat következetes kritika alá ez a kiállítás. Megjelenik benne a többi közt a luxusipar, a hadiipar, vagy az ipari állattartás.

Artemisia Gentileschinek, az olasz barokk rendkívüli tehetségű festőnőjének a firenzei Casa Buonarroti mennyezetét díszítő Az inklináció allegóriája című női aktját közel ötven évvel elkészülése után „felöltöztették”. A több mint 400 éve történt ráfestést a ma már múzeumként működő ház szakemberei a technológia segítségével tüntették el.

„Boszniából jövök, vagyis Kelet-Európából, a Balkánról, nő vagyok és roma. Ez így együtt a legrosszabb kiindulópont, mégis ebből, a semmiből hoztam létre mindazt, amim mostanra van” – mondja Selma Selman aktivista és képzőművész, aki még mindig csak 32 éves, de már a legjobb képzőművészeti vásárokon és nagy presztízsű kiállítóterekben lehet látni a munkáit.

E heti válogatásunkban meghitt galériatermek és egy remek dokufilmklub a hatodik kerület feltörekvő kultúrhelyszínén várják a tartalmas beltéri programra vágyókat.

Perneczky Géza a hazai konceptuális művészet egyik főszereplője, korai munkái és publikációi katalizátor szerepet játszottak a magyar neoavantgárd irányzatokban. Harmincas évei közepén, 1970-ben költözött Kölnbe, azóta fontos közvetítő a magyar, illetve kelet-európai és a nemzetközi művészeti szcéna között. Jelenleg itthon, a Missionart Galériában láthatóak munkái. Perneczky művészetének jellemzőit és a megnyitó baráti légkörű hangulatát Kovalovszky Márta művészettörténész-író idézi fel.

Fotó- és Pécs-súlyozott e heti válogatásunk, melynek plusz egy elemeként a költészetet mint totális életformát választó legendás Gémes János, Dixi posztumusz kerekévfordulós születésnapi megemlékezése is szerepel.

A 92 éves, magyar származású, São Paulóban élő fotóművész retrospektív munkái, melyeknek meghatározó részét teszik ki az Amazonas őserdeiben élő janomami törzs történetének és mindennapjainak dokumentálása, Indiánok. Lelkek. Túlélők. címmel láthatók a Néprajzi Múzeumban. A képeken túl megismerhető Andujar kalandos élete és aktivizmusának gyümölcse is, melyek mind emlékezetes élménnyé teszik a kiállítást.

A rövidülő nappalokra szentendrei látogatást és nemzetközi fotókonferenciát javaslunk; de egyéb gyógyírt is talál e heti ajánlónkban a pár nap múlva beköszöntő téli időszámításra és a száraz novemberre.

Három évig tartó felújítás után október 21-én újra megnyílt a világ első kizárólag női alkotókat és műveiket bemutatót múzeuma, a washingtoni National Museum of Women in the Arts.