fotó

Keveset tudunk az ellenzéki orosz állampolgárokról. Keveset azokról, akik most próbálják elhagyni az országot. Egy orosz fotográfus dokumentálta az emigrációjának napjait, Moszkvától, Jerevánon át Grúzia irányába, budapesti úticéllal. Arcfelismerő kamerák, határátkelési kísérletek, szorongás, egy ország az izolálódás felé.

Az 1993-ban Kijevben született Lisa Bukreyeva érzékeny képeivel dokumentálta környezetét, kultúráját – most többnyire egy óvóhelyen készíti szívbemarkoló, lírai fotóit.

Azok az ukrán fotográfusok, akik az utóbbi években az ottani kortárs tendenciákat képviselték, most többnyire óvóhelyekről, a támadások szüneteiben készült képeiket publikálják. De kik ők és mit reprezentál a művészetük?

Száz önkéntes, valamint ukrán művészek segítségével helyezte el JR francia street art művész az ötéves Valeriia óriás fotóját Lviv egyik központi terén.

A 100 szó és 7 dolog című sorozat vegyes technikával készült fotókkal járja körül az élményt, melyet gyermeke beszédtanulása jelentett az alkotó számára.

A Capa Kortárs Fotóművészeti Központ gondozásában megjelent Decade ‘10-’20 című könyv a hasonló című, 2021-ben megrendezett kiállítás anyagát mutatja be egy érdekes szerkesztési elv mentén. Csizek Gabriella, a kiadvány szerkesztője, a fotográfusok által összeállított sorozatok mellett olyan közös képanyagokat helyezett el a könyvben, melyek egy-egy általános fogalom mentén artikulálódnak.

Man Ray ikonikus munkája, az Ingres hegedűje 5-7 millió dolláros becsértékkel kerül kalapács alá a Christie’s-nél New Yorkban.

Az elmúlt két évben a magány egészen új formáit ismerhettük meg. Van, akinek segít az ilyesmi, például abban, hogy műveket hozzon létre. Pedig az egyedüllét csapda is lehet. Egy hazai kortárs fotós hirtelen egyedül maradt Stuttgart mellett a Schloss Solitude-ben.

Erősödik a fotóalapú művészet súlya a külföldi vállalati gyűjteményekben. Hogy a jelenséget az „Amerika messze van” kifogással idehaza ne lehessen elintézni, a német nyelvi térségből vettem példákat, és megvizsgáltam mozgatórugóikat.

Az otthonlét és a gyereknevelés iránt elkötelezett „boldog anya” ideája mellett a demográfiai válság és a munkaerőhiány fokozatosan életre hívta a „dolgozó anya” mítoszát, aki reprodukciós feladatai ellátásán túl a termelésből is kivette a részét.

Baranyay András munkáiról, a hagyatékából a Műcsarnokban megtekinthető kiállításáról Kishonthy Zsolttal, az életművet gondozó MissionArt galéria egyik tulajdonosával és Török Tamással, a művész barátjával, több hazai és külföldi kiállítása kurátorával beszélgettünk.