fotó

Ebben a képriportban kifejezetten arra törekedtünk, hogy a művek ne önmagukban, hanem egy-egy látogató társaságában jelenjenek meg, egyrészt hogy valós képet mutassunk a helyszínről, másrészt, hogy a művészet változó világában, annak befogadását vegyük górcső alá.

A kozmikus és a magántörténelem egymásba nyomódó, azonos időben megjelenő képszegmentumai. Újraírt traumák – sötéten fénylő békeidők. Hívószavak Csáky Inda Galériában látható műveihez. 

A Dél-Afrikában élő neves amerikai fotográfus képei sokkal inkább arról szólnak, amit a művész önmagán belül érzékel, és nem arról, amit önmagán kívül.

Alkotók találkozása műtermen kívül, közös beszélgetések, inspiráló környezet, friss levegő és generációk eszmecseréje. Általában ezt gondoljuk a művésztelepekről. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Tolcsva, képriport.

Második kiadásban jelent meg a Fortepan Masters, Barakonyi Szabolcs 333 fotót tartalmazó válogatása a Fortepan mára már több mint 150 ezer képet tartalmazó gyűjteményéből. A pompás album maga is műtárgy.

Ha nincs az Ukrajna elleni orosz agresszió, valószínűleg soha nem kerülnek közös kiállítótérbe Goya világhírű rézkarcai és Mykhaylo Palinchak ukrán fotográfus friss felvételei.

Jó napjai vannak a Christie’s-nek: alig néhány nappal azt követően, hogy Andy Warhol Marilyn-jével minden idők második legmagasabb aukciós árát érték el, New Yorkban a múltnak adták át a fotópiac eddigi rekordárát is.

Az ellenállás folyamatosságára, az el nem fojtható szabad beszéd és cselekvés jelenlétére döbbent rá kiállításával Csoszó Gabriella, aki 2010 óta dokumentál minden civil megmozdulást.

A nevét legtöbben a Kormányváltásig nem szülök című, szinte mémmé vált munkáról ismerik. Pedig nem geg volt és nem is politikai mozgalom, hanem része Simon Zsuzsi művészi praxisának, amely a testet, a női léthelyzetet állítja középpontba.

Keveset tudunk az ellenzéki orosz állampolgárokról. Keveset azokról, akik most próbálják elhagyni az országot. Egy orosz fotográfus dokumentálta az emigrációjának napjait, Moszkvától, Jerevánon át Grúzia irányába, budapesti úticéllal. Arcfelismerő kamerák, határátkelési kísérletek, szorongás, egy ország az izolálódás felé.

Az 1993-ban Kijevben született Lisa Bukreyeva érzékeny képeivel dokumentálta környezetét, kultúráját – most többnyire egy óvóhelyen készíti szívbemarkoló, lírai fotóit.

Azok az ukrán fotográfusok, akik az utóbbi években az ottani kortárs tendenciákat képviselték, most többnyire óvóhelyekről, a támadások szüneteiben készült képeiket publikálják. De kik ők és mit reprezentál a művészetük?