Kozák Zsuzska

Hogyan értékelik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem polgárai az utóbbi hetek mozgalmas eseményeit egyetemükön? – tettük fel a kérdést több érintettnek, közülük két hallgató, valamint Erhardt Miklós és Horányi Attila egyetemi docensek válaszoltak; illetve Dr. Ferenczy Bálint, a MOME Jogi Igazgatóságának vezetője küldött levelet arról, hogy miért nem nyilatkozhat.

A Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) nemrég tette közzé 2024-es globális felmérésének eredményeit, amely a művészeti kritika területén dolgozók helyzetét vizsgálta. Ugyan a válaszadók arányában a magyar részvétel kimutathatatlanul alacsony, de a globális felmérés számai így is sejtetik, hogy jelentős szakadék tátong a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók helyzete, valamint a hazai körülmények között.

Szentjóby Tamás, a magyar kortárs művészet egyik legeredetibb szereplője a napokban lett 80 éves. A jeles évforduló alkalmából kreatív üdvözlőlappal köszönti A mű.

A művészeti alkotások vásárlása töretlenül az egyik legkedveltebb befektetési forma. Ennek eredményességéhez azonban nem elég az erre fordítható pénz, sem az a mélységesen szubjektív tetszés-érzet, amelyre pedig sok érintett hivatkozik.

„Mindig is a provokáció, a botrány, a polgárpukkasztás vitte előre a művészet összes formáját. A provokáció hiánya a jólfésült, konformista szalonművészet, amelynek egyik irányzata az itt »cukiságnak« nevezett minőség.”

Czene Márta Ez nem az én testem című kiállításáról kétrészes anyaggal készült A mű. Az első egy érzékeny és gondos kiállításkritika Révész Emesétől; ezt követi most egy beszélgetés Czene Mártával és az őt alkotói és privát életében is körülvevő, fontos női szereplőkkel.

Keresztes Zsófia generációjának már most is egyik legsikeresebb művésze, az egyik legdrágább hazai képzőművész, aki a széles közönség tetszését is magáénak tudhatja. A biennálés kiadványban olvasható, kontextualizáló írások viszont mintha pusztán dekorációs céllal születtek volna.

Íme egy sor különleges, letesztelt játék – nem csak gyerekeknek –, amelyekkel az igényes időtöltés mellett egyben belépőt is adunk a művészetek titokzatos világába. De csak óvatosan! Tolsztoj szerint semmiben sem nyilvánul meg olyan világosan az ember jelleme, mint a játékban.

Szipőcs Krisztina, Molnár Ágnes Éva, Mező János, Parászka Boróka és Bagi Zsolt – azaz egy múzeumi szakember, egy művész, egy környzetvédő, egy újságíró és egy filozófus válaszolt kérdésünkre.

A gyermekkönyvek egy típusa tulajdonképpen mindenkinek szól. A művészeti témájú, a művészetet eszközként felhasználó és/vagy önálló műalkotássá előlépő könyv közönsége kortalan, vagyis inkább mindenkorú. A Csimota Kiadó az ilyen könyveket karolja föl, mint a frissen megjelent, de régóta várt Hol készül a művészet? címűt is.

Kozák Zsuzska remek kiadványokkal találkozott a művészeti gyerekkönyvek piacán, melyek nemcsak oktató tartalommal bírnak, hanem a spontán műélvezetre is rávezetik a fiatalabb korosztályt. Sőt mi több: az önismerethez, felnőtté váláshoz vezető úton is hasznos kísérők lehetnek.

A Beke László-féle, brilliáns Műalkotások elemzése a gimnáziumok I-III. osztálya számára című kiadvány óta jelentős átalakuláson ment keresztül a hazai tankönyvkiadás. Az ifjú korosztályokat célzó ismeretterjesztő kiadványok széles tematikus spektrumot lefedve már rég elhagyták ezt a terrénumot. A gyermek olvasó is céltábla mint fogyasztó, ám helyette többnyire mi, felnőttek választunk. Könyvszemle, első rész.