Erdei Krisztina

Máli Fanni a fotográfus szerepkörével foglalkozik, sorozatának témája a beilleszkedés, az a folyamat, ahogy idegenből partnerré válik egy cigány közösségben. Képei dilemmáznak, a fotográfust mutatják, ahogy keresi a helyét, kötődni próbál, ad és elvesz; a cigánycsaládétól eltérő státuszát jelzi, majd háttérbe szorítja, a különböző kulturális terek között utazik.

A Verbund-gyűjtemény annak a folyamatnak a része, ahogy az 1970-es évek (neoavantgárd) művészetének feminista tematikájú művei a posztmodern diskurzusok gyakorlati térnyerése után egységbe rendeződtek az új évezredben, és a női egyenjogúságért folytatott harc égisze alatt a kánon új, megkerülhetetlen halmazává váltak.

Algakoktél, természetjárás Pascal-idézettel, csevegés gombafonalakra kapcsolódott orchideákkal, limnológiai előadás mikroszkópok fölött és a nádasban – képes beszámolónk egy kreatív spektrumban verhetetlen tudományos-ismeretterjesztő-művészeti élményhétvégéről.

A fotó alapú képzőművészet egyik legfontosabb seregszemléje a Les Rencontres d’Arles. Aki járt már a fesztiválon, tudja, hogy az 1970 óta működő esemény nem csak befogadja, hanem formálja is a fotográfia úttörő törekvéseit, a képeket pedig változatos építészeti környezetben teszik élményszerűvé a kurátorok.

Ebben a képriportban kifejezetten arra törekedtünk, hogy a művek ne önmagukban, hanem egy-egy látogató társaságában jelenjenek meg, egyrészt hogy valós képet mutassunk a helyszínről, másrészt, hogy a művészet változó világában, annak befogadását vegyük górcső alá.

A jeruzsálemi Bezalel Művészeti és Design Akadémia alapképzését idén befejező fotográfus a környezetében élők nemi identitását vizsgálta diplomamunkájában, a kamera tekintetének tükrében.

Önmagukba záródó lakatok, omladozó falak, árvíz sújtotta erdő, sötét utca. Nyomasztó helyek, ahol az ördög a részletekben lakik. Mintha egy egész generációt járna át a megfoghatatlan félelem.

Alkotók találkozása műtermen kívül, közös beszélgetések, inspiráló környezet, friss levegő és generációk eszmecseréje. Általában ezt gondoljuk a művésztelepekről. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Tolcsva, képriport.

Művészek is elkezdtek foglalkozni a blokklánc technológiával, annak politikai és gazdasági mechanizmusaival. Olyan műalkotásokat hoznak létre, amelyek feltárják az ezekhez kapcsolódó új értékrendeket a művészeti világban és azon túl is.

Az ellenállás folyamatosságára, az el nem fojtható szabad beszéd és cselekvés jelenlétére döbbent rá kiállításával Csoszó Gabriella, aki 2010 óta dokumentál minden civil megmozdulást.

Keveset tudunk az ellenzéki orosz állampolgárokról. Keveset azokról, akik most próbálják elhagyni az országot. Egy orosz fotográfus dokumentálta az emigrációjának napjait, Moszkvától, Jerevánon át Grúzia irányába, budapesti úticéllal. Arcfelismerő kamerák, határátkelési kísérletek, szorongás, egy ország az izolálódás felé.

Milyen társadalmi nyomás nehezedik a nőkre az orosz megszállás alatt álló Ukrajnában? Fontos-e a nemi különbség a háborúban? Mit tehet egy művész a háborúban, ha nő?