Szemle

Szíj Kamilla és Szijj Ferenc nem rokonai egymásnak. Az egyikük képzőművész, a másikuk író és már nem először állítanak ki együtt. A Liget Galériában május 19-ig látható az aktuális kiállításuk.

Az ukrajnai orosz agresszió ügye válóoknak látszik Lengyelország és Magyarország között, de a kulturális politika azonosságai szorosan összekötik még mindig ezt a két országot. Ezt a Lengyelországban most zajló, sorozatos, politikailag motivált múzeumi vezetőcserék is tökéletesen mutatják.

A javarészt pályakezdő alkotókat tömörítő csoport több szálon kötődik a város élénk klub szcénájához, és a divat, a performansz, a médiaművészet, valamint a költészet területeit egyaránt lefedi.

Ha azt keressük, hogy azok a művészeti közbeszédben elterjedt fogalmak, mint „participatív”, „edukatív”, „párbeszéden alapuló”, „társadalmilag érzékeny” mit is jelenthetnek a gyakorlatban, akkor a tranzit.hu Práter utcai helyén érdemes keresgélni.

„A festményekre irányított tekintetünk leginkább egy rágcsálóhoz, mondjuk pocokhoz, földi kutyához, vagy vakondhoz hasonlatos, ahogy újabb és újabb üregeket és járatokat fúr a látványba.”

Andy Warhol naplószövegei adják az alapját és a művészettörténet újabb Warhol-értelmezései a halvány hátterét a Netflix márciusban bemutatott dokusorozatának. Benne a XX. század e nagyhatású művészének életműve egy identitáskereső férfi tükrévé válik. De vajon hihető ez a megközelítés?

Mobiltelefonok és sírkövek, a tv képernyőn megjelenő fehér zaj, mint statisztikai lenyomat, pandémiás verzió „A gyönyörök kertje” képtípusba átültetve. Az emlékmű legújabb változata – valós időben.

Vágy, szerelem, csábítás, érzékiség mitológiai ábrázolásokon: a Szépművészeti Múzeum kamarakiállítása a mítoszok isteneinek és halandó lényeinek szerelmi kalandjait mutatja be. De mennyire megy bele az érzéki ábrázolások, a pornográfia és a művészet kérdéseibe? És mennyiben mutat újat, mást a hasonló témájú nagy, külföldi kiállításokhoz képest?

Kortárs művészlét a társadalmi és kulturális kényszerek mentén. Anyagok és antianyagok. Efemer nejlonok és pupilla nélküli őzgidaszemek. Szombatig még nyitva a Látszólag ok nélküli egybeesés a Fészekben.

Eddig sem volt túl sok akadálya a Fidesz – illetve, ami ugyanaz, a kormány – uralmi törekvéseinek a kultúra területén, most még kevesebb marad. Praktikusan semennyi. Mi várható akkor most, vasárnap után közép- és hosszútávon?

A háború közepette a digitalizáció, illetve az anyagok külföldi szerverekre történő biztonsági mentése, mint a “menekültbefogadás” szimbolikus analógiája, már nem egyszerű innováció, hanem a kulturális szféra létfeltétele.

Az internet és annak infrastruktúrája annyira a mindennapjaink része, hogy ritkán gondolkozunk el azon: ez nem volt mindig így. Sok esetben véletleneknek köszönhető, hogy a világháló magyarországi jelenléte, a méltán híres magyar netart, majd pedig a hazai startup szcéna sorsa úgy alakult, ahogy.