Kétpólusú természet – A mű heti ajánlója
Czimra-művek, festészeti vetületek, működésképtelen társadalom, Balaton mint óriás, hangyák a Főapátságban, rooftop-party a Nagytétényi úton – heti válogatás.
Magyar Nemzeti Galéria /// Árnyék nélkül. Czimra Gyula (1901–1966) életmű-kiállítása
Czimra Gyula nagyszabású kiállítása az életmű közel felét – festményt, szobrot, grafikát és gobelint –, a művész csaknem 180 alkotását mutatja be.Czimra műszaki rajzolóként dolgozott, mellette az Iparművészeti Iskola esti tanfolyamára járt. 1923-tól Párizsban élt és tanult, 1926-ban a párizsi Galerie Zodiaque rendezte meg első önálló kiállítását. Franciaországi útját nagybányai és szentendrei tartózkodás követte, majd 1934-ben feleségével együtt Rákoshegyen telepedett le, és itt élt élete végéig. A negyvenes évek második felétől haláláig szinte teljes visszavonultságban festett. Alkotásainak zömét az 1920–1930-as és az 1950–1960-as években készítette; életművének nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő részét életének utolsó tíz évében hozta létre.
© A fotó a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria szerzői jogi védelme alatt áll
© A fotó a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria szerzői jogi védelme alatt áll
2025. szeptember 14-ig
acb Galéria /// Szilvitzky Margit: Festmények 1989-2015
Szilvitzky Margitot (1931-2018) a legtöbben a mai napig a magyar kísérleti textilművészet úttörőjeként ismerik, életműve fontos részét képző festészeti munkásságára kevesebb reflektorfény esett az utóbbi évtizedekben. Szilvitzky 1988-as, a Műcsarnokban megrendezett retrospektív kiállítása után zárta le a textil térben is kiterjesztett médiumához kötődő alkotói korszakát, ezt követően foglalkozott programszerűen a festészet számára érdekes vetületeivel.
akril, vászon, 70 × 100 cm
2025. június 13-ig
Vintage Galéria /// Karolina Breguła: A vihar
A lengyel művész, Karolina Breguła A vihar című, ötcsatornás videóinstallációja sötét és nyugtalanító képet fest a kollektív félelemről, az elszigeteltségről, és tágabb értelemben egy működésképtelen társadalomról. Az északnyugat-írországi Buncranában, helyi művészek közreműködésével készült mű egy olyan közösség rejtett dinamikáit tárja fel, ahol az önérdek felülírja a szolidaritást – a túlélés nem közös felelősség, hanem magányos küzdelem.
2025. június 13-ig
Budapest Galéria /// Miután idegenek lettünk
„A néphiedelem szerint a környéket egykor benépesítő, ám az emberek térhódítása miatt egyre megfogyatkozó óriások közül a legutolsóról kapta nevét a Balaton. Hosszú-hosszú ideig az óriások és az emberek békében éltek a környező erdőkben. Mikor azonban Balaton, az óriás egyetlen leányát éppen egy ember cserbenhagyása miatt veszítette el, ő maga is elkeseredettségében odaveszett, és az óriások végleg eltűntek a vidékről. Az ő eltűnésükkel azonban az emberi és a természeti közötti közvetítő, az ezt a két szférát egységben megtartani képes erő is eltűnt. Az általa hagyott betöltetlen térbe pedig egy újfajta tapasztalat férkőzött be: egy olyan idegenség, amely több teret hagy a kötődni vágyásnak, mint magának a kötődésnek. Ember és természet egymás mellé rendeltsége és kapcsolódásuk egyértelműsége érvényét vesztette a modernitásban. Ebben az állapotban – amiben mind a természettől való félelem megszelidítése, mind a természettel való egység megélésének teljessége kudarcot vall – születik meg ember és természet kétpólusossága: az ember, s szemben a természet, mint Másik.”
2025. július 6-ig
Pannonhalmi Főapátság /// Ösvények és átjárók
A kiállítás egyaránt támaszkodik a monostorkert történetére és a kert – korszakokon át állandó és mégis folyamatosan alakuló – szimbolikus értelmezéseire. A kiállítás résztvevői a kert metaforáján keresztül reflektálnak a jelen égetően fontos társadalmi és ökológiai kérdéseire és a spiritualitáshoz való viszonyunkra.
2025. november 11-ig
+1 Hangséta – az Ösvények és átjárók kiállítás interaktív hangsétája
Gosztola Kitti: Hangyák a labirintusban /// Arborétumi hangséta 10 lépésben, 1-6 perc
A globalizálódott világban ma minden arborétumnak reflektálnia kell arra, hogy milyen természet- és jövőképet jelenít meg. Ezt befolyásolhatja többek között a földrajzi elhelyezkedése, az egzótákról és invazív növényekről alkotott véleménye vagy a ritkaságok megőrzésének vágya. Mit jelentenek ebben az új kontextusban az ökológiai változások, amelyek minden arborétumot egyedi kihívások elé állítanak? Uraljuk-e a természetet, ha megszelídítjük, és megtartóztatjuk-e magunkat, ha aktívan visszavadítjuk? Elképzelhetőnek tartjuk-e még a földi paradicsomot? A hangsétában az arborétumhoz kötődő tizenegy megszólaló – diák, dendrológus, kertészmérnök, könyvtáros, szerzetes, teológus – interjúanyagából kiemelt részletek egymást erősítve, egymásra rákérdezve adnak pillanatképet a Pannonhalma flóráját és faunáját jelenleg formáló gondolatok hálózatáról.
aqb // Only Friends + Open House
„Kiállítás, buli, naplemente, napfelkelte, szoft káosz, nyitott ajtók” – május 23-án és 24-én is gazdag program várja az aqb-látogatóit megnyitókkal, rooftop-partyval.
2025. május 23–24.
Borítókép: Czimra Gyula: Halak az ablakban, 1964 © A fotó a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria szerzői jogi védelme alatt áll
