Interjú

Egy közösségi média-poszt, amelyben egy magyar kurátor összegyűjtötte a menekülő ukrán művészeknek szóló lehetőségeket, webes szolgáltatássá nőtte ki magát.

Munkáiban, filmjeiben az elmúlt években eszkalálódó társadalmi erőszakról is beszélt. Most úgy érzi, a háború hosszú lesz.

Erősen indult az idei év a Kiscelli Múzeumban: egy sokéves, elmélyült munkát igénylő projekt, az Atlas bemutatójával. Most egy új tanulmánykötet is megjelenik, amely körülírja az Atlast és felderíti talán azokat a jelentésrétegeket is, amelyek a megnyitó óta rakódtak rá.

A globális lefagyást hozó 2020-as év a többséggel ellentétben Tarr Hajnalka számára éppen nem a kényszerű passzivitást jelentette.

Æther Sofia kritikai visszajelzéseket generál a művészeten, a tudományon, a politikán és az aktivizmuson keresztül, a korrupt bolgár rezsimben.

“Ha azonosulok egy társadalmi réteggel, akkor az a migráns. Mert én Ausztriában születtem  a szüleim nem; tökéletesen beszélek németül, de a nevem külföldi” – mondja Fogarasi András, azaz Andreas Fogarasi.

“Az elmúlt évet arra szántam, hogy elejétől végéig újrafordítsam A spektákulum társadalmát, amely 2006-ban a fordításomban jelent meg először magyarul. Van valami hajlamom a mechanikus, mazochisztikus, hivatalnoki jellegű munkára, akár a művészetben is.”

Baranyay András munkáiról, a hagyatékából a Műcsarnokban megtekinthető kiállításáról Kishonthy Zsolttal, az életművet gondozó MissionArt galéria egyik tulajdonosával és Török Tamással, a művész barátjával, több hazai és külföldi kiállítása kurátorával beszélgettünk.

A Tehnica Schweiz a 2000-es évek közepe óta aktív a hazai és a nemzetközi képzőművészeti színtéren. Részvételen alapuló projektjeik vallási, közösségi és irodalmi-művészettörténeti narratívák összefonódását artikulálják.