restitúció

Kirill pátriárka személyesen is az Ukrajna elleni orosz agresszió lelkes támogatója, Putyin elnök fontos támasza, így a gesztus elsősorban nem az orosz vezetés igazságérzete hirtelen feltámadásának köszönhető, sokkal inkább jutalom az egyház szolgálataiért.

Franciaország régóta ígért restitúciós irányelvei, amelyek hamarosan a törvényhozás elé kerülnek, egy jelentés formájában láttak napvilágot. Az új policy várhatóan megkönnyíti az elrabolt tárgyak visszaszolgáltatását, különösen a nácik által elvett, ellopott műtárgyak esetében.

Az oknyomozó újságírással foglalkozó ICIJ nemzetközi szervezet most közzétett jelentése nagy mennyiségű olyan műkincsre hívta fel a figyelmet, amely csempészektől került múzeumi intézményekbe.

A restitúció a példa rá, hogy a „párbeszéd és a béke útja létezik” tudatta a közvéleménnyel a Szentszék képviselője, miután megállapodást írtak alá három, valaha az Akropoliszt díszítő szobor márciusi visszaszolgáltatásáról, melyek az utóbbi kétszáz évben a Vatikáni Múzeum állandó gyűjteményének részét képezték.

Restitúciós ügyekben ugyan komoly szemléletváltozás tapasztalható az utóbbi években, az arab ország esélyei azonban alig nagyobbak, mint korábban.

A néhai Karl és Rosi Adler gyűjtőházaspár leszármazottai jogi úton követelik Picasso kék korszakának egyik világhírű festményét a Guggenheim Múzeumtól, vagy, ha a képet nem kaphatják meg, akkor száz és kétszázmillió dollár közti összeget kérnek.

Ferenc pápa utasította a Vatikáni Múzeumot, hogy a Parthenon-márványok közül hármat juttasson vissza Görögországnak. A márványszobrok 200 éve a vatikáni múzeum gyűjteményében vannak.

Bár szeptember közepén megnyílt a berlini Humboldt Fórum utolsó, a közönség elől eddig elzárt része is, a Németország legnagyobb kulturális célú beruházását övező viták még nem jutottak nyugvópontra.

Huszonhét tárgyat, összesen 11 millió dollár értékben foglalt le a hatóság New York-ban, a Metropolitan múzeumban. Egyre nagyobb a nyomás a múzeumon, miután az utóbbi időben megsokasodtak a keresetek olyan lopott tárgyak ügyében, amelyek náluk kötöttek ki.

MIközben a Nagy-Britannia közgyűjteményeire vonatkozó elidegenítési tilalom lehetséges feloldásáról van szó, a Horniman Museum máris tárgyakat szolgáltat vissza Nigériának.

Írásunk első részében a gyarmati kontextusú restitúció korábbi történetét dolgoztuk fel. Ezúttal, a teljesség igénye nélkül, a 2017-es Macron-beszéd elhangzása óta történt konkrét lépéseket, a további teendőket, és a restitúciós folyamatnak a műkereskedelemre gyakorolt hatását mutatjuk be.

Hiába követelték vissza a gyarmattartók által elhurcolt kincseiket az afrikai államok, a gyarmati kontextusú restitúció ügyében évtizedekig szinte semmi sem történt. A fordulat éve 2017 volt.