A mű korábban már beszámolt a Nagy-Britannia közgyűjteményeire vonatkozó elidegenítési tilalom lehetséges feloldásáról, amely az Elgin-márványok és a benini bronzok miatt különösen kényes téma a szigetországban. Többek szerint leginkább az ógörög műtárgyanyag miatt, bár sokkal valószínűbb, hogy az elidegenítési tilalom kérdése inkább a benini bronzok ügyében válik relevánssá. 

A felbecsülhetetlen értékű, Afrikából származó művek restituálásának kérdése számos országot érint, azonban az Egyesült Királyságban a legégetőbb. A British Museum rendelkezik ugyanis a világon a legtöbb olyan műtárggyal, amelynél a restitúció kérdése felvethető, de egyéb brit múzeumok, például a Victoria & Albert Museum, vagy a londoni Horniman Museum and Gardens szintén birtokol ilyen tárgyakat.

Ez utóbbi intézmény nemrég, éppen az Arts Council England (ACE) új iránymutatásainak közzétételével egy időben jelentette be: visszaszolgáltatja a tulajdonában álló benini bronzokat Nigériának. Sokat váratott magára az új útmutató (Restitution and Repatriation: A Practical Guide for Museums in England), melyet az ACE az Institute of Art and Law (IAL) oktatási szervezettel együttműködve dolgozott ki a múzeumok és galériák számára, hogy irányadó forrásként szolgáljon a restitúciós és repatriálási ügyekben. 

„Az angol intézményeknek mostantól ez lesz az első számú forrásuk a visszaszolgáltatási és repatriálási igények kezeléséhez. A múltban gyakran nem volt egyértelmű, hogy a múzeumoknak hogyan kell reagálniuk a követelésekre, és ez általában mindkét fél számára csak rontotta a helyzetet. Az új irányelvek alapján azonban a múzeumok megfontoltabban járhatnak el“ – jelentette ki Alexander Herman, az IAL igazgatója az Art News-nak nyilatkozva .

A friss iránymutató nem is lehetne időszerűbb, miután a londoni Horniman Museum and Gardens bejelentette, hogy 72 tárgyat ad át Nigériának a gyűjteményéből, köztük 12 rézplakettet. A brit hadsereg által 1897-ben lefoglalt tárgyak között most több olyan is visszakerül a nigériai kormányhoz, amely a gyarmati hódítás fájdalmas szimbóluma, hiszen egy – legalább 200 afrikai halálát eredményező – véres expedíció során kerültek Angliába.

A benini bronztárgyak visszaszolgáltatásának dömpingjét Németország indította el még 2020 előtt. Majd a francia állam és számos nagy, nyugati múzeum, köztük a Metropolitan Museum of Art, a Smithsonian Institution valamint Glasgow városa is közölte, hogy a jövőben szintén hasonló intézkedéseket terveznek.

„A bizonyítékok egyértelműen igazolják, hogy a tárgyakat erőszakkal szerezték meg, és a külső konzultációk is alátámasztották, hogy erkölcsileg helyes és célszerű visszaadni Nigériának a tulajdonát“ – nyilatkozta Eve Salomon, a Horniman Museum kuratóriumának elnöke. Bár a benini bronzok mostani brit repatriálása jelentős lépés, de mint azt A mű egy korábbi cikkében ismertettük, messze mlég a történet vége. A benini tárgyak többsége nagy-britanniai és német intézmények tulajdonában van. A British Museum önmagában is 900, míg a berlini Humboldt Forum épületében új otthonra lelt Etnológiai Múzeum 580 darabot tudhat magáénak. Néhány száz darabot amerikai múzeumok szereztek meg; a legtöbbet, 163-at a New York-i Metropolitan Museum of Art. A jelenlegi ismeretek szerint összesen mintegy ötezer műtárgyról van szó, melyek különböző századokat reprezentálnak a XIII.-tól egészen a XIX.-ig; a legmagasabb művészi kvalitásúak a benini bronzművesség fénykorában, a XVI. század és a XVIII. század közepe között születtek. 

Eközben a nigériai Benin City-ben már építik és 2025-ben át is adják a Nyugat-afrikai Művészet Múzeumát, amely a visszaérkező tárgyak végső otthona lehet; illetve Szenegálban is megvannak a tervek egy új múzeumra, ahol szintén számítanak a restitúciós műkincsekre.

Nyitókép: Sárgaréz nyakék, a Horniman Museum and Gardens benini bronz gyűjteményéből.
A Horniman Museum and Gardens jóvoltából