restitúció

Ferenc pápa utasította a Vatikáni Múzeumot, hogy a Parthenon-márványok közül hármat juttasson vissza Görögországnak. A márványszobrok 200 éve a vatikáni múzeum gyűjteményében vannak.

Bár szeptember közepén megnyílt a berlini Humboldt Fórum utolsó, a közönség elől eddig elzárt része is, a Németország legnagyobb kulturális célú beruházását övező viták még nem jutottak nyugvópontra.

Huszonhét tárgyat, összesen 11 millió dollár értékben foglalt le a hatóság New York-ban, a Metropolitan múzeumban. Egyre nagyobb a nyomás a múzeumon, miután az utóbbi időben megsokasodtak a keresetek olyan lopott tárgyak ügyében, amelyek náluk kötöttek ki.

MIközben a Nagy-Britannia közgyűjteményeire vonatkozó elidegenítési tilalom lehetséges feloldásáról van szó, a Horniman Museum máris tárgyakat szolgáltat vissza Nigériának.

Írásunk első részében a gyarmati kontextusú restitúció korábbi történetét dolgoztuk fel. Ezúttal, a teljesség igénye nélkül, a 2017-es Macron-beszéd elhangzása óta történt konkrét lépéseket, a további teendőket, és a restitúciós folyamatnak a műkereskedelemre gyakorolt hatását mutatjuk be.

Hiába követelték vissza a gyarmattartók által elhurcolt kincseiket az afrikai államok, a gyarmati kontextusú restitúció ügyében évtizedekig szinte semmi sem történt. A fordulat éve 2017 volt.

Számos országban vita tárgya, indokolt-e fenntartani a közgyűjteményi tárgyak értékesítésének általános tilalmát. Lehet, hogy Nagy-Britannia belátható időn belül lép ebben a számára az Elgin-márványok és a benini bronzok miatt különösen kényes kérdésben.

Csoportosan elkövetett csalás, pénzmosás, illegális kereskedelem vádjai fogalmazódtak meg a Metropolitan Museum of Art, illetve a Louvre Abu Dhabi egyes 2016-os vásárlásai kapcsán, itt merült föl Jean-Luc Martinez érintettsége.

Görögország közel 200 éve szeretné visszaszerezni Londontól az athéni Akropolisz épületeiről eltávolított, 1832 óta a British Museumban látható márványokat.

A restitúciós eljárások során európai és amerikai gyűjteményekből visszaszolgáltatott tárgyak bemutatását lehetővé tevő múzeum komoly edukációs küldetést is teljesít.

A valódi szembenézést a múlttal sokáig lehet halogatni, de idővel üt az igazság órája. Svájc legnagyobb művészeti múzeuma számára ez a lehető legrosszabbkor következett be.

Felbecsülhetetlen, pénzben nehezen kifejezhető művészi értékről van szó, amely ráadásul jelentős bevételt hoz London idegenforgalmának. Nézzük először a jól ismert tényeket, majd ismerkedjünk meg a londoni és athéni érvekkel, végül az ügy legújabb fejleményeivel.