kulturális politika

Ez itt nem átállás vagy átállítás, hanem leszámolás. Egy társadalmi krízis tudatos előidézése. Statáriális intézkedés, amelyről pontosan lehetett tudni, kiket céloz. Vélemény.

Írásunk első részében a gyarmati kontextusú restitúció korábbi történetét dolgoztuk fel. Ezúttal, a teljesség igénye nélkül, a 2017-es Macron-beszéd elhangzása óta történt konkrét lépéseket, a további teendőket, és a restitúciós folyamatnak a műkereskedelemre gyakorolt hatását mutatjuk be.

Elfogadhatatlannak tartja a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), hogy a köztársasági elnök aláírta a kisadózói vállalkozók tételes adóját döbbenetes mértékben, tempóban és főleg az érintettekkel való egyeztetések nélkül megváltoztató törvényt.

Hiába követelték vissza a gyarmattartók által elhurcolt kincseiket az afrikai államok, a gyarmati kontextusú restitúció ügyében évtizedekig szinte semmi sem történt. A fordulat éve 2017 volt.

A Képzőművészek, Iparművészek és Művészeti Dolgozók Szakszervezete (KIMDSZ) tiltakozik a rohamszerű és egyeztetés nélküli törvénymódosítás miatt és felhívja a figyelmet, hogy a művészeti területeken dolgozó szabadúszók munkavégzése ellehetetlenül.

Egyetlen nap alatt átnyomta a kormányzat a törvényhozáson a KATA törvény megváltoztatását, amely gyakorlatilag egyet jelent ennek az adózási formának a kivégzésével. A KATA nagyon sok művész, alkotó, kreatívipari dolgozó számára is megnyugtató megoldás volt – eddig. Őket kérdeztük: mi lesz most?

A tényt, hogy a budapesti Atrium színház a kényszerű bezárással néz szembe, nehéz másnak látni, mint a direkt cenzúra felé tett kormányzati lépések egyenes következményének. Amit eddig csak a NER perifériáján mozgó figurák követeltek, az ma kezd hivatalossá válni a hazai kulturális politikában.

Számos országban vita tárgya, indokolt-e fenntartani a közgyűjteményi tárgyak értékesítésének általános tilalmát. Lehet, hogy Nagy-Britannia belátható időn belül lép ebben a számára az Elgin-márványok és a benini bronzok miatt különösen kényes kérdésben.

Egy új kulturális politikai iniciatíva jegyében az államnak csak olyan kulturális terméket kellene támogatnia, amely azt az üzenetet közvetíti, hogy a világ legjobb dolga magyarnak lenni. Valamint azt is megtudhattuk, hogy a normalitás szigete vagyunk. Kultpol vezérfonalak az elmúlt hetekből.

Három nagy presztízsű múzeum vezetői személyesen állnak ki Jarosław Suchan, a łódźi múzeum igazgatójának érdekében, akivel áprilisban közölték a varsói kulturális minisztériumban, hiába sikeres és világszerte elismert az intézmény élén, mennie kell.

Bemutatkozott a kultúráért felelős új miniszter, felavatta a Néprajzi Múzeumot a NER első embere, és kiderültek egy kultúrstratégiai szuperintézmény részletei. Startol a negyedik kétharmad, a kultúrában is.

Az ukrajnai orosz agresszió ügye válóoknak látszik Lengyelország és Magyarország között, de a kulturális politika azonosságai szorosan összekötik még mindig ezt a két országot. Ezt a Lengyelországban most zajló, sorozatos, politikailag motivált múzeumi vezetőcserék is tökéletesen mutatják.