kortárs

A konzervatív varsói vezetés egymás után meneszti a nagy múzeumok nemzetközileg elismert vezetőit és ültet helyükre intézményi tapasztalatokkal nem rendelkező, de a kormány iránt feltétlen lojalitást mutató embereket.

A javarészt pályakezdő alkotókat tömörítő csoport több szálon kötődik a város élénk klub szcénájához, és a divat, a performansz, a médiaművészet, valamint a költészet területeit egyaránt lefedi.

Új helyszínen, új tulajdonosi felállással és módosított koncepcióval igyekszik megszilárdítani piaci pozícióit az ismert kortárs bécsi vásár.

A nálunk is jól ismert Oleg Kuliknak a néhány nappal ezelőtt zárult Art Moscow vásáron kiállított egyik munkája verte ki a biztosítékot a hatóságoknál.

Megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az 59. Velencei Képzőművészeti Biennálé. A világ első számú kortárs képzőművészeti seregszemléje, mely a pandémia miatt egy évvel eltolódva, 3 év után jelentkezik, minden aktualitásra reflektál: posztkovid, nők, NFT, Ukrajna.

„A festményekre irányított tekintetünk leginkább egy rágcsálóhoz, mondjuk pocokhoz, földi kutyához, vagy vakondhoz hasonlatos, ahogy újabb és újabb üregeket és járatokat fúr a látványba.”

A térkép egyben hálózatábra is, bemutatva az összefüggéseket, kapcsolódásokat a szcénák és a sajtótermékek között. A térkép mellé egy élő eseményre sor kerül május elején, amelyen a művészeti sajtó állapotáról lesz szó.

Az egyik legnagyobb élő festőművész ritkán szólal meg közéleti, politikai kérdésekben. Idős kora miatt meglehetősen visszavonultan él, de most megtörte a csendet.

A képzőművészet és a tudományos gondolkodás metszéspontjára helyezi magát a KAJET című folyóirat, amelyet két elkötelezett bukaresti szerkesztő indított el néhány éve. Öt lapszám, vagy inkább kötet jelent meg eddig, de a KAJET máris Európa-szerte ismert. Budapesti tartózkodásuk után beszélgettünk a két szerkesztővel.

Csütörtökön a Kassák Múzeumban kihirdették a Kassák kortárs művészeti díj nyertesét: Igor és Ivan Buharov, azaz Szilágyi Kornél és Hevesi Nándor filmterve nyerte el az idén először átadott díjat.

A biennálén való részvételről szóló döntések rendszerint már évekkel a rendezvény előtt megszületnek, de az élet sokszor közbeszól, néha még az utolsó pillanatban is.

A nevét legtöbben a Kormányváltásig nem szülök című, szinte mémmé vált munkáról ismerik. Pedig nem geg volt és nem is politikai mozgalom, hanem része Simon Zsuzsi művészi praxisának, amely a testet, a női léthelyzetet állítja középpontba.