festészet

A nemrég zajlott Art Market Budapest kortárs művészeti vásáron, a Knoll Galéria a standján bemutatott egy eddig nemigen látott művet. Egy régi-új festményről van szó, Birkás Ákos munkájáról: 1984-ben készült, egy tulajdonképpen azelőtt és azóta is példa nélkül álló összművészeti eseményre, a budapesti Plánum fesztiválra.

A Leonardo da Vincinek tulajdonított Salvator Mundi 2017-ben eltűnt a szemek elől. Állítólag 2024-ben nyit az a múzeum Szaúd-Arábiában, amelyben majd újra kiállítják.

Régi dilemmát vet fel levelében az egyik legismertebb német festő: hogyan kezeljék a múzeumok a náci kultúrpolitika érvényesítésében aktív szerepet vállalt művészek munkáit. Adolf Ziegler A négy elem című triptichonjáról, Hitler egyik személyes kedvencéről van szó.

Delejes színekből és vonalakból felépülő, hol graffiti-, hol gyerekrajzszerű, időnként zavarba ejtően mágikus hatású formáin keresztül földrészeken és generációkon átívelő kulturális kódok, szimbólumok, a társadalmat a mai napig szétfeszítő dichotómiák jelennek meg. Basquiat, Bécsben.

A gyűjteményt Paul G. Allen, a Microsoft közel négy éve elhunyt társalapítója építette fel öt évszázad remekműveiből; végakaratának megfelelően a teljes bevétel jótékonysági célokat szolgál majd.

A magyar „klasszikus kortárs” képzőművészet absztrakt vonulatának eddigi talán legnagyobb szabású ázsiai bemutatója a Magyar Nemzeti Bank kortárs kollekciójának anyagából válogatva valósul meg.

Előfordulhat, hogy Damien Hirst akár több száz vagy ezer művét is meg fogja semmisíteni szeptemberi kiállításán, ha nem kelnek el annak az egy éve zajló NFT-projektjének a keretében, amelynek címe The Currency és éppen most ér fordulóponthoz.

Olyan valóságpercepcióról beszélünk, ahol a bennünk lüktető életenergia úton útonfélen felpezsdülhet, csak az egyénen múlik. Egy képzőművész állva hagyta a teljes hazai művészeti mezőnyt – média megjelenések számában mindenképpen.

A tájképek és viharos tengeri jelenetek festőjeként ismert William Turner ismeretlen oldalát mutatja be egy új kiállítás, amely a művész eddig ritkán látott intim akvarellrajzait vonultatja fel.

Kedden, Párizsban, 78 évesen elhunyt Méhes László képzőművész, a magyar neoavantgárd egyik legjelentősebb alkotója. Az 1968-as Iparterv kiállításon tűnt fel, 1979 óta élt és dolgozott Franciaországban.

A groteszk, a fantasztikum mesterének művészetét bemutató tárlat a Szépműben szemlélteti azokat a szellemi áramlatokat, vallási elképzeléseket és művészi kifejezésmódokat, amelyek hatottak az életműre. Továbbá azt is hogyan illeszkedik előképeivel, forrásaival, hátterével, párhuzamaival és utóhatásával a művészettörténetbe.

Az Orlando Museum of Art éppen nyitva tartó kiállításáról, látogatók jelenlétében vittek el műveket a szövetségi nyomozóhatóság emberei. Olyan festményekről van szó, amelyeket Jean-Michel Basquiat-nak tulajdonítanak, de nem biztos, hogy valóban ő az alkotójuk.