aktivizmus

A New York-i Climate Museum az Egyesült Államok első éghajlatváltozással foglalkozó múzeuma, amely művészeti programokkal mozgósít az egyéni és kollektív környezetvédelmi elkötelezettség kialakítására.

“A kognitív disszonanciát kizárandó, egyre többen próbálnak normálisként tekinteni arra, ami körülvesz bennünket, egyben alkalmazkodni az új normarendszerhez. Kilátástalannak tűnik, hogy meg lehessen állítani ezt a folyamatot.” Kisspál Szabolcs képzőművész a Szabad Művészek csoport és a Ludwig Lépcső szervezői között is ott volt tíz évvel ezelőtt. Az azóta eltelt időről kérdeztük.

A British Museum hosszú, közel három évtizedes együttműködés után bontja fel a szponzori szerződését a brit olajipari céggel, a toxikus filantrópiával szembeni, az utóbbi években rendre megújuló tiltakozások, tüntetések következtében.

A szemünk előtt változik az intézményrendszer és a köztér, szűkülnek a művészi szabadság lehetőségei és erre sokan azt mondják, ez mindig is így volt – mondja Menesi Attila képzőművész. Az érdekli, hogy a jelenlegi helyzetben milyen egyéni döntések, stratégiák alakulnak ki. De nem csak az foglalkoztatja, hogy mi van itt, hanem az is, hogy mi lesz.

Szipőcs Krisztina, Molnár Ágnes Éva, Mező János, Parászka Boróka és Bagi Zsolt – azaz egy múzeumi szakember, egy művész, egy környzetvédő, egy újságíró és egy filozófus válaszolt kérdésünkre.

A világsztárnak is nevezett kínai képzőművész és aktivista önéletrajzi könyvet jelentetett meg 1000 év öröm és bánat címmel. A történelem hömpölygő folyamára, s benne a magával sodort emberi sorsokra utaló sor apja, Aj Csing egy verséből való; a könyv pedig bemutatja, hogyan termelte ki Kína XX. századi történelme a XXI. századra Ai Weiweit.

Börtönbüntetésre ítélte egy holland bíróság azt a két aktivistát, akik Vermeer Leány, gyöngy fülbevalóval című képénél akcióztak a múlt héten, Hágában. Harmadik társuk még vár a tárgyalásra. Az aktivisták úgy kommentálták az ítéletet, hogy az undorító.

A Just Stop Oil aktivista csoport 2022. október 14-én újra lecsapott: Van Gogh Napraforgók című festményét paradicsomlevessel öntötték le, majd a kordonon átlépve a falhoz ragasztották magukat, és ott térdelve beszédet tartottak. A világ felhördülése a Holdon is hallatszott. De mi zajlott valójában?

Nemcsak Oroszországban, de Franciaországban is összetűzésbe kerül a hatalommal az emigráns orosz művész. A francia hatóságok nem engedik ki Pavlenszkijt, aki így brit vízumhoz sem juthat, mert nem hajlandó alávetni magát annak a pszichiátriai kezelésnek, amelyet számára két éve írtak elő.

Hogyan lehet egy téglával betörni a bank ablakát, ha még ahhoz sincs erőnk, hogy kikeljünk az ágyból? – teszi fel a kérdést a Trafó Galéria aktuális kiállítása. Abban az intézményben, amelynek szinte teljes pénze az ukrajnai inváziót követően bedőlt orosz Sberbanknál volt.

Újabb műalkotáshoz ragasztották oda magukat klímaaktivisták Olaszországban. A célpont most a modernista haladáseszmény egyik megtestesítője volt. A szoborban nem esett kár. A múzeumi figyelemfelkeltő akciók pedig az utóbbi időben szintet léptek.

A firenzei Uffizi képtárban két klímaaktivista ragasztotta oda magát egy Botticelli festményhez. A hírek szerint a műben nem tettek kárt. Ez nem az első hasonló jellegű tiltakozó akció volt az elmúlt időszakban, európai múzeumokban.