Emőd Péter

Összességében sikeres évet zár 2022-ben a németországi árverési piac. Az utolsó hetek érdekesebb fejleményei között tallóztunk.

A frissen nyilvánosságra került rangsorok hű képei a globális szcéna változásainak, ugyanakkor az elmúlt évek turbulens változásai után némi stabilizálódásról tanúskodnak

Kilenc évvel ezelőtt szinte az egész világot izgalomban tartotta a hír, hogy óriási mennyiségű, addig lappangó, kiemelkedő értékű műtárgyat találtak egy müncheni lakásban. Mi történt velük azóta? Miként azonosították őket és hogyan tárult fel a múltjuk? Egy berni kiállítás dolgozza fel az azóta eltelt évek történéseit.

Arra a kérdésre, hogy kik ma a legfontosabb gyűjtők, ugyanúgy nincs egzakt és objektív válasz, mint arra, hogy kik ma a legjelentősebb művészek. De ahogy utóbbiakról is készül többféle rangsor, nincs ez másképp a gyűjtőknél sem.

Tíz év után, mondhatni a csúcson posztjáról Marc Spiegler, az Art Basel globális igazgatója. Megvolt ugyan a nagy hódítás, az Art Basel elfoglalta a párizsi FIAC pozícióját, de a regionális vásárok egyelőre nem látszanak sikertörténetnek. A kérdés az, sima személycseréről van-e szó, vagy komolyabb irányváltásról.

Bár szeptember közepén megnyílt a berlini Humboldt Fórum utolsó, a közönség elől eddig elzárt része is, a Németország legnagyobb kulturális célú beruházását övező viták még nem jutottak nyugvópontra.

Magyar Modern címmel az 1910-1933 közötti évek berlini magyar művészetét bemutató kiállítás nyílik a Berlinische Galerie-ben november 4-én. Az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású németországi magyar tárlatáról dr. Zwickl Andrást, a Magyar Nemzeti Galéria Festészeti Osztályának főmuzeológusát kérdeztük.

A határok az elsődleges és a másodlagos műtárgypiac fő csatornái, azaz a galériák és az aukciósházak között már hosszabb ideje eltűnőben vannak. A Sotheby’s legújabb lépése pedig tovább viszi ezt a folyamatot.

A gyűjteményt Paul G. Allen, a Microsoft közel négy éve elhunyt társalapítója építette fel öt évszázad remekműveiből; végakaratának megfelelően a teljes bevétel jótékonysági célokat szolgál majd.

Írásunk első részében a gyarmati kontextusú restitúció korábbi történetét dolgoztuk fel. Ezúttal, a teljesség igénye nélkül, a 2017-es Macron-beszéd elhangzása óta történt konkrét lépéseket, a további teendőket, és a restitúciós folyamatnak a műkereskedelemre gyakorolt hatását mutatjuk be.

Hiába követelték vissza a gyarmattartók által elhurcolt kincseiket az afrikai államok, a gyarmati kontextusú restitúció ügyében évtizedekig szinte semmi sem történt. A fordulat éve 2017 volt.

Év közben többnyire rá vagyunk utalva az árverőházak saját közleményeire, ha arra vagyunk kiváncsiak, merre tart a globális aukciós piac; összegző elemzések – ritka kivétellel – csak évzárás után jelennek meg. Most a Morgan Stanley, az Artnet News és az Artnet Price Database jóvoltából már menet közben belelátunk a kártyákba.