Szemle

Visszhangzó delírium, démoni pecséthengerek, sarokba szorított művek és egy tárlat az élelmiszer-bizonytalanságról – ha tavaly nem látta, idén bepótolhtja 2025 első válogatásának kiállításait.

AI-tól Z-ig címmel szedte ábécérendbe 2024 fontosabb art+tech teljesítményeit a The Art Newspaper, elsősorban brit fókusszal, de számos figyelemreméltó nemzetközi eseményt és alkotót is számba véve.

Peter Fischli és David Weiss, a neves svájci médiaművész–alkotópáros nevéhez fűzödik az „örök hóember” koncepciója, melyet a világ több pontján is elkészítettek.

Pszichedelikus karakter, elvetett formalizmus, öko-logikus út-törés, túlhajtott és redukált színek… Nagyszabású és kisebb léptékű kiállítások felkeresésére buzdítjuk kedves olvasóinkat, akár az étkek lemozgásának apropóján is.

Sajtok, almák, minőségi kolbászáru: piac és vásárlók a vásárcsarnok földszintjén. Porrá váló emberi létezés, gyászmunka, végtelen univerzum: fotográfiák a csarnok karzatán. Két olyan világ, amelyek távolabb talán már nem is lehetnének egymástól – gondolhatnánk. Pedig nehezen lehetne megfelelőbb helyet találni ennek a filozofikus, ugyanakkor nagyon személyes anyagnak. Pecsics Mária kiállítása a Ladó Galériában.

Hoor Al Qasimi, az Egyesült Arab Emirátusokban megrendezett Sharjah Biennálét szervező művészeti alapítvány igazgatója vezeti az Art Review 2024-es Power 100 listáját, azaz őt választották idén a művészeti világ legbefolyásosabb szereplőjének.

A Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége (AICA) nemrég tette közzé 2024-es globális felmérésének eredményeit, amely a művészeti kritika területén dolgozók helyzetét vizsgálta. Ugyan a válaszadók arányában a magyar részvétel kimutathatatlanul alacsony, de a globális felmérés számai így is sejtetik, hogy jelentős szakadék tátong a nyugat-európai és észak-amerikai válaszadók helyzete, valamint a hazai körülmények között.

Érzelmi élővilág, repetitív rendszer, évzáró reflexiók és momentánpillanat – aktuális kiállítás-válogatásunk hívószintagmái.

Szíj Kamilla nemrég megnyílt kiállításának meghívóján nem egy rajz vagy rajzrészlet szerepelt, hanem egy izgalmas fotográfia. A kortárs rajz egyik legfontosabb magyarországi képviselője ezek szerint most más médiummal dolgozik – vontuk le a következtetést többen is. Ráadásul az eseményt megnyitó személy neve mellett az volt olvasható: fizikatanár. Rejtély rejtély hátán.

Andreas Cellarius Harmonia Macrocosmica című, Hollandiában készült csillagatlasza a 17. század egyik legszebb tudományos-művészeti alkotása; a könyv egyik példánya hosszas restaurálás után most került először az érdeklődők elé a norfolki Blickling birtok könyvtárában.

Túlélőlények a Trafóban, gyűrődő gumihéjak a Hold utcában, bakelit a Kisteremben, információéhség kikényszerítette alkuk a Kiscelliben – az e heti korképcsarnok kínálata.