
A Chicagói Művészeti Intézet visszaszolgáltat egy 12. századi Buddha-szobrot Nepálnak
A közel ezeréves szobor, amely az 1990-es évek óta a múzeum egyik állandó kiállítási darabja, önkéntes restitúció keretében kerül vissza hazájába.
A közel ezeréves szobor, amely az 1990-es évek óta a múzeum egyik állandó kiállítási darabja, önkéntes restitúció keretében kerül vissza hazájába.
Bajorország kulturális minisztere reagált azokra a vádakra, amelyek szerint a Bajor Állami Festménygyűjtemények nevű szervezet (Bayerische Staatsgemäldesammlungen) titkos belső listát vezet 200, a nácik által zsákmányolt műalkotásról.
A férfi majdnem egy évig készítette elő a különös performanszt. Ügyvédje szerint nem történt bűncselekmény, hiszen a műtárgy nem hagyta el a múzeum területét.
Kiapadhatatlan téma napjainkban a restitúció, melynek egyik legismertebb fejezete a British Musem és Athén közti vita az Akropoliszról a 19. század elején Londonba szállított, zömmel a Parthenon frízéhez tartozó márványokról. Ezúttal egy, a British Museum égisze alatt lezajlott beszélgetés foglalkozott a kérdéssel, melyben a múzeum új igazgatója is ismertette álláspontját.
A New York-i Metropolitan Museum of Art igazgatója, Max Hollein és a thaiföldi kulturális minisztérium képviselője, Nitaya Kanokmongkol „egyetértési nyilatkozatot” írt alá; egyúttal az amerikai intézmény visszaszolgáltatott két 11. századi fémszobrot is, amelyeket már decemberben kivont a gyűjteményéből.
Az a vád érte a British Museumot, hogy elhallgattatja a kritikus hangokat, mivel letiltotta azokat a hozzászólásokat a közösségi médiában, melyek a húsvét-szigeti moai-szobrok visszaszolgáltatását szorgalmazták.
A Metropolitan Museum of Art két szobrot ad vissza Nepálnak, miután a nepáli hatóságoktól azt a tájékoztatást kapták, hogy a műtárgyak nem tisztázott körülmények között kerültek ki az országból.
Az Egyesült Államok köz- és magángyűjteményéből lefoglalt és visszszolgáltatott hét Schiele-rajz összértéke közel 10 millió dollár.
Több mint 1500 apróbb, kategorizálatlan műtárgy tűnt el a British Museum gyűjteményéből, melyekről kiderült, hogy egy, az év elején elbocsátott munkatárs adogatta el őket az interneten – 2016 óta folyamatosan.
A kísérő szövegeket rejtő QR-kódok átírásával támadta meg egy aktivista művészcsoport a zürichi Kunsthaus kiállítását, mely a hitleri Németországgal jó kapcsolatokat ápoló fegyvergyáros gyűjtő, Emil Georg Bührle gyűjteményének darabjait mutatja be.
„Az európai országok uralkodói sokáig úgy tekintettek a világ nagy részére, mint olyan helyekre, ahol csak úgy kiszolgálhatják magukat: természetes joguknak tekintették, hogy egyszerűen elvitték az ott talált műtárgyakat” – nyilatkozta Andrea Mayer osztrák kulturális államtitkár.
Kirill pátriárka személyesen is az Ukrajna elleni orosz agresszió lelkes támogatója, Putyin elnök fontos támasza, így a gesztus elsősorban nem az orosz vezetés igazságérzete hirtelen feltámadásának köszönhető, sokkal inkább jutalom az egyház szolgálataiért.