fotográfia

A Sony World Photography Award idei nyertesének egy olyan képet jelöltek, amelyet AI készített. Ezt maga a művész, Boris Eldagsen hozta nyilvánosságra. Mint mondta, vitát szeretne indítani arról, hogy a mesterséges intelligencia hogyan változtatja meg azt, amit a fotográfiáról, a művészetről, a képről, a látásról gondolunk.

A mesterséges intelligencia elérhetővé válása megosztja a témával foglalkozókat: az egyik oldalon egyszerűsödő, könnyebb jövőt vizionálnak, a másik oldalon az emberi gondolkodás elsorvadásának és a kultúra elvesztésének lehetőségét jövendölik.

Számos jelentős fotográfus kötődik Szentendréhez és környékéhez, ezért is kapott helyet a Vajda Múzeum épületében a Ferenczy Múzeum Centrum új kiállítóhelye, amely kifejezetten a fotográfiának dedikált hely. A PhotoLab második éve mutat be új fotóprojekteket. A vezetőjét, Kopin Katalint kérdeztük a helyről és saját kurátori gyakorlatáról.

Miközben ember és ember sem tud békét kötni, addig akadémiai berkekben és a művészetek területén az antikvitás óta fennálló emberkép és normatív rendszer átgondolása zajlik. A korábbi hierarchiák felbontása a cél. – Nagy Iza kiállításáról.

A Paris Photo, a világ legnagyobb olyan vására, amelyet kizárólag a fotográfia médiumának szentelnek, idén több mint 60 ezer látogatót vonzott. Sorban állás, hatalmas forgatag, nagyon különböző minőségű alkotások valamint ambíciózus programok fogadták az érdeklődőket a három szekcióban. 

Pozsonyban most egymás mellé került sok minden. Két rendezvény, a Fotóhónap és az OFF Bratislava, pár olyan kép, amelyeknek nem kellett volna, sok olyan is, amelyeknek jót tett egymás kontextusa, és néhány probléma, amely még sajnos sokáig velünk marad itt, Európában.

Nagyszabású, számtalan utat megnyitó kiállítás, amely fordulatot jelez alkotója pályáján. Dezső Tamás eddigi munkásságát a sajtófotó és a dokumentarista fotográfia határozta meg. Új korszaka következetesen gondolkodó művész profilját körvonalazza, aki képes a radikális váltásra, művészetről alkotott felfogásmódja, identitása gyökeres átalakítására.

Mire jó a vízitorma a fotográfiában? Fel lehet-e eleveníteni a kortárs művészetben olyan fotótechnikákat, amelyekhez nem kell kamera, miként lehet használni ezeket és mit mondanak? Almudena Romeróval budapesti kiállításán beszélgettünk.

Bert Danckaert PhD kutatásához készült fotósorozata nem úgy sikerült, ahogy előre tervezte. Projektje egyaránt szól a kulturális különbségekről, a művészeti doktori képzés nehézségeiről és egy alkotói folyamat buktatóiról. A második részben a fotografikus kép és a színház kapcsolatáról gondolkodik a szerző.

Ahogy a kollégák, én sem igazán voltam tisztában a művészeti kutatás mikéntjével. Hallomásból értesültem a konzervatóriumi színiprofesszorokról, akik elutasították annak lehetőségét, hogy beállva a sorba „kutassanak,” mert szerintük alkotói gyakorlatuk önmagában egyfajta kutatásnak minősül. De vajon megfelelt-e mindez az egyetemi szintű kutatásnak? – Bert Danckaert belga fotós a művészeti doktori paradoxonáról. Első rész.

Algakoktél, természetjárás Pascal-idézettel, csevegés gombafonalakra kapcsolódott orchideákkal, limnológiai előadás mikroszkópok fölött és a nádasban – képes beszámolónk egy kreatív spektrumban verhetetlen tudományos-ismeretterjesztő-művészeti élményhétvégéről.

A kritikus és mindig aktuális témákkal dolgozó nyolcadik hamburgi Fotótriennále idei központi hívószava, a currency, azaz valuta, a fotográfia mint tőke témakörét járta körül tizenkét kiemelt és ötven szatelitkiállítással.