Ha nem talál új tulajdonost, tizenhárom év után megszűnik az Elephant című neves brit művészeti magazin, amely friss és kritikus látásmódjával az egyik legüdítőbb jelenség volt a kortárs print lapok piacán. 2009-ben indult, nem tekintett kötelezőnek magára nézve sem műfaji, sem megszólalásbeli konvenciókat – de független hangja a 2017-es tulajdonosváltást követően kezdett fokozatosan eltűnni.

A hónap végével elhallgat az Elephant, mert jelenlegi kiadója, a Colart International, amely 2017-ben vette meg, nem finanszírozza tovább – számolt be a The Art Newspaper. Nemcsak arról van szó, hogy eggyel kevesebb színes, nagy alakú, izgalmas megjelenésű nyomtatott magazin lesz a piacon, hanem arról is, hogy végképp eltűnik a lap – legalábbis a kezdeti években meglevő – egyedi, frivol és okos hangja. Az Elephant-ot 2009-ben alapította Londonban Marc Valli, a Magma könyvesboltok és nyomdaműhelyek tulajdonosa. Ő maga kezdte el szerkeszteni és a lap kiadója is ő volt egy személyben.

A lap címe a „vegyük észre az elefántot a szobában” angol mondásra, köznyelvi fordulatra utal, és valóban, az Elephant olyan témákkal igyekezett foglalkozni, amelyek ott voltak a művészeti világ szeme előtt, de talán kevesebb szó esett róluk, és a magazin elég határozottan formálni is akarta az ezekről szóló diskurzust.

Mint Valli elmondta, az Elephant nem tekintette magát specifikus képzőművészeti lapnak, sem a kortárs művészet, sem a kereskedelmi galériás művészet címkéit nem ragasztotta magára. A vizuális kultúra egészét szemlélte, az egymásra hatásokat keresve, olyan tematikákat is beemelve, mint például a divat vagy a divatfotó és a fotográfia kapcsolódásai.

A kezdeti években kéttagú stáb szerkesztette és készítette egy alagsori irodában Clerkenwell-ben, Londonban, erőteljesen táplálkozva a környék művészeti életéből, alkotóiból, de a DIY-jelleg a későbbiekben szép lassan eltűnt.
Az Elephant 2015-ben indította el online platformját és közösségi média csatornáit. Valli 2017-ben adta el a lapot a jelenlegi kidónak, a Colart-nak, amely egy nemzetközi művészellátó, 16 országban 1500 munkavállóval.

A befektetések nyomán a magazinnak önálló helye lett, amelyet egy benzinkútból alakítottak át, benne kávézóval és galériával. Az utóbbi időben évente kétszer jelent meg, kötetnyi vastagságú lapszámokkal, de, mint azt a The Art Newspaper cikke sejteti, az autonóm és újító szellemiség kezdett eltűnni a lapból, amelyet lassanként a legkreatívabb munkatársai is elhagytak. A lap október végével szűnik meg, ha nem találnak számára új tulajdonost.