Szemle

Múlt csütörtökön nyílt meg a Bura Galériában négy fiatal pályakezdő roma női alkotó kiállítása. A Te nem vagy olyan című tárlat, a kurátor, Oltai Kata szavaival „nemiségüket és etnikai gyökereiket, ezek egymásba fonódó hatásait különféleképpen és különböző mértékben feldolgozó vagy éppen ettől az elvárt szereptől szabadulni akaró” művészek munkáit mutatja be. A megnyitón György Eszter történész, az ELTE BTK adjunktusa beszélt, ezt a szöveget tesszük most közzé.

Bár a metszetek általában sokszorosíthatók, ő egy-egy mű elkészülte után nem használja újra a nyomóformát, hanem kiállítja az alkotás részeként. És bár grafikai nyomat alatt legtöbbünk valamilyen képre gondol, keretben vagy anélkül, esetleg egy kötet lapjain, az ő munkái szobákat töltenek meg, bejárható teret képeznek, beborítják a falakat és a padlót. Koós Gábort itthon az Inda Galéria képviseli, ahol jelenleg Gazing Into Darkness (A sötétségbe nézek) címmel a harmadik kiállítása tekinthető meg.

Két olyan alkotó, Csapó Ida (1952) és Kocsi Olga (1987), közös kiállítása látható a megújult Liget Galériában, akik amellett, hogy vizuális műveket hoznak létre, a következő szakmákban is szakképesítéssel és/vagy szaktudással rendelkeznek: újságíró, gép-és gyorsíró, női önismereti tréner, varrónő, villanyszerelő, karosszérialakatos, oktató. A kiállítás persze nem emiatt izgalmas, de talán jelzi, hogy némileg szokatlan az, ami a látogatóra vár.

Új relevanciával bír a kortárs műkereskedelemben és a kortárs művészeti intézményi politikában a globalizációval szembeállítható perifériák naiv, zárványszerű alkotóinak életműve. A jelenségről – amely az áprilisban nyíló 60. Velencei Képzőművészeti Biennáléra is hatással van – egy 78 éves grúz festőnő zürichi kiállítása kapcsán írt szerzőnk.

Rejtélyes művész, rejtélyes gyűjtő, rejtélyes kísérőalbum, meghökkentő alkotások. Különös dolgok, finom ködben. Egy nem unalmas kiállítás képei.

Szigetmonostorra pár éve egyre több, a fővárost különböző okok miatt elhagyó képzőművész érkezik, és ennek az exodusnak a hatása egyre jobban érződik  a befogadó településen. Ezekben a napokban például a ‘betelepülők’ közül jó páran állítanak ki jobbára helyi, de nem kevésbé izgalmasan gondolkodó alkotókkal együtt egy különleges, háromnapos fesztivál keretében. A mű képes beszámolója a pénteki nyitónapról.

Philip Guston társadalmi gyűlöletet és erőszakot ábrázoló képei elképesztően erősek, és ma, több évtizeddel megszületésük után is hatnak. Az eredetileg 2020-ra tervezett, régóta várt vándorkiállítást, az akkori események fényében, nem merték a közönség elé vinni a részt vevő múzeumok. A kiállítássorozat végül két évvel később valósult meg. Szerzőnk a londoni Tate Modernben nézte meg a tárlatot.

Milyen értékek számítanak, ha túl akarunk adni egy régi tárgyon? Mi határozza meg az eladási árat, hol van az a pont, ahol a racionalitás helyébe az irracionális tényezők lépnek? A műtárgykereskedelem szakmai rafinériáira épít a most indult Kincsvadászok című tévéműsor.

Waliczky Tamás több mint három évtizede él és alkot külföldön, ahol egy darabig jobban is ismerték a nevét és számítógép-alapú műveit, mint itthon. Ez azért ma már máshogy van, főleg mióta ő képviselte Magyarországot az 58. Velencei Biennálén (2019) Képzelt kamerák című projektjével. Az újmédia műfajának körébe tartozó munkáinak élvezetéhez elsősorban kíváncsiság kell, még hozzá az a fajta, ami a megszokott vizuális víziókon túli látványokra is nyitott. Legújabb munkáit az őt itthon képviselő, Molnár Ani Galériában lehet megtekinteni.

A 2010-ben, életének 99. évében elhunyt francia-amerikai művész munkásságával legtöbben gigantikus pókot formáló bronzszobrain keresztül találkozhattak. Maguk az alkotások is megrendítőek, de ami ennél is mellbevágóbb, hogy egy 80 év fölötti nő műtermében készültek. A 20. század végének képzőművészetére meghatározó erővel bíró Bourgeois mintegy hét évtizedet felölelő életműve egy kimerítően alapos, meghökkentő és lehengerlő kiállításon követhető nyomon még január végéig az Alsó-Belvedere-ben.

Németország kultúrdiplomáciájának legfontosabb kitüntetését, a Goethe Intézet érmét (Goethe-Medaille) nyerte el 2023 nyarán az OFF-Biennálé kurátori csapata, mely 2022-ben jelen volt a kasseli documenta meghívott résztevői közt. A díjat olyan személyek vagy csoportok kaphatják, akik illetve amelyek kiemelkedő munkát végeztek a nemzetközi kulturális csere területén vagy a német nyelv oktatása érdekében. A díjazottakat köszöntő január 10-i fogadáson Róka Enikő mondott laudációt.

A püspöki gyűjtemény finom japán fametszeteitől a bográcsban rotyogó finom paprikáskrumpliig.