Műkereskedelem

Az Astoria Artshow néven induló új vásár a részvételi díjak tekintetében is eltér a megszokott modelltől: a galériák nem a kiállítóterük mérete, hanem árbevételük és vállalkozásuk mérete alapján fizetnek.

Mexikóban jelenleg nemcsak a következő világbajnoki futballmérkőzések tartják izgalomban a közvéleményt. Az ország kulturális életét egy rendkívül feszült vita uralja: egy művészeti aktivistákból álló csoport mindent megtesz azért, hogy a 20. századi mexikói művészet egyik legjelentősebb magángyűjteménye – benne tíz Frida Kahlo-festménnyel – ne kerülhessen tartósan külföldre.

Minden eddiginél magasabb áron, 50,1 millió dollárért kelt el július 14-én a Sotheby’s New York-i árverésén a Gus névre keresztelt Tyrannosaurus rex fosszilis csontváza. A 67 millió éves lelet a maga nemében az egyik legteljesebb és legnagyobb fennmaradt példány, és több mint 5 millió dollárral múlta felül az eddigi rekordot, amelyet a Ken Griffin tulajdonába került Apex nevű Stegosaurus-csontváz tartott.

Miközben a nemzetközi műtárgypiac továbbra is ingatag, a világ legjelentősebb kortárs művészeti vására ismét bebizonyította, hogy folyamatos megújulással képes megőrizni vezető szerepét – és hogy a művészet köré szerveződő személyes élmény továbbra is pótolhatatlan.

Tíz év távlatából tekintettek vissza a változásokra a brit műkereskedelem szakértői.

Több mint ötven művésztől válik meg, dolgozóinak ötödét elbocsátja, londoni jelenlétét pedig kisebb léptékre szabja a világ egyik legnagyobb kereskedelmi galériája. A Pace Gallery vezetője szerint nem átmeneti válságról van szó: maga a galériarendszer jutott el a határaihoz.

A londoni Whitechapel Gallery nem egy új kurátort, hanem egy neves közgazdászt igazolt le, hogy segítsen túlélni a csőd közeli állapotot. Mariana Mazzucato feladata nem kevesebb, mint megértetni a kormánnyal: a kultúra nem a költségvetés ballasztja, hanem a társadalom motorja.

Míg a hazai padlásokról a televíziós show-műsorok hatására sosem látott tömegben kerülnek elő a családi ereklyék, a műtárgypiacon már a nyersanyagéhség diktál: van, aki csak a napelemet látja az antik ezüstben. Mireisz Viktóriát 150 milliós fülbevalókról, a Zsolnay-büsztök reneszánszáról és az IKEA-polcokra költöző luxusról kérdeztük az Art & Antique Klasszikus és Kortárs Művészeti Vásáron.

Frida Kahlo festményei ma már a világ legértékesebb műtárgyai közé tartoznak, és minden alkalommal, amikor egy kép aukcióra kerül, felmerül a kérdés: Mexikó kulturális örökségéről van szó, vagy egyszerűen eladható műtárgyakról? A mexikói művészeti világ egyre elszántabban próbálja megakadályozni, hogy a festő művei külföldre kerüljenek, és ebben a küzdelemben kulcsszerepet játszik a híres Gelman-gyűjtemény is.

Abu-Dzabitól a szaúdi Diríján és AlUlán át Doháig egy következetesen felépített kulturális híd rajzolódott ki a 2025–2026-os téli szezonban. Vásárok, biennálék és múzeumi gigaprojektek követték egymást, miközben a régió a pénz mellé saját narratívát is letett a globális művészeti szcéna asztalára. A történet csúcspontja az Art Basel katari debütálása – amely már nem egyszerű expanzió, hanem pozíciófoglalás.

Február 26-án megnyílik a 8. Art and Antique kiállítás és vásár a Bálna Budapest épületében. A szervezők közlése szerint ez Budapest egyik legjelentősebb művészeti seregszemléje: az idei eseményen több mint ötven galéria és aukciósház vesz részt, és minden korábbinál nagyobb területen több ezer műtárgyat mutatnak be.

A műtárgypiac szereplői egy évvel ezelőtt még a túlélésért aggódtak, idén azonban már óvatos bizakodással tekintenek előre. Az ArtTactic friss felmérése szerint a globális piac visszaesése megállt, és sokan forgalombővülést várnak 2026-ban – csakhogy a növekedés nem lesz általános. A vásárlók megfontoltabbak, a kockázatkerülés erősödik, és miközben a csúcsművek iránt nő az érdeklődés, a feltörekvő kortárs művészek piacát egyre nagyobb bizonytalanság övezi.