Tőzsdére viszik a világ legnagyobb magán Rembrandt-gyűjteményét
Hamarosan tőzsdei részvényként is megvásárolhatóvá válhat a Leiden Collection, a holland aranykor festészetének legnagyobb magántulajdonban lévő gyűjteménye, amelyet a milliárdos befektető és mecénás, Thomas S. Kaplan épített fel.
Kaplan a The Art Newspapernek beszélt arról, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytat a kollekció úgynevezett „frakcionálásáról”, azaz kisebb tulajdonrészekre bontásáról, majd egy tőzsdei bevezetésről (IPO). „Arra keresem a választ, hogyan vihetném tőzsdére az egész gyűjteményt” – mondta.
Szerinte az olyan eszközök, mint a nagy műalkotások, a jövőben sokszorosára értékelődnek, mert valóban ritkák, miközben óriási mennyiségű tőke keres befektetési lehetőséget.
„A legjobb módja annak, hogy Rembrandtot népszerűsítsem, ha több millió, sőt akár több tízmillió embernek adok lehetőséget arra, hogy részesedést birtokoljon egy-egy Rembrandt műben.”
A projekt neve már most is ismert: Minerva, a bölcsesség és a háború istennője után, utalva Rembrandt 1635-ös Minerva a dolgozószobájában című festményére, amely a 220 művet számláló kollekció egyik kiemelt darabja. A gyűjtemény Leiden városáról, Rembrandt szülőhelyéről kapta a nevét.
Kaplan feleségével, Daphnéval az elmúlt két évtizedben építette fel a gyűjteményt, amely 17 Rembrandtot, vélhetően Vermeer utolsó festményét, valamint Gerrit Dou, Jan Lievens, Jan Steen és Frans van Mieris alkotásait is tartalmazza.
A házaspár eleinte névtelenül adta kölcsön a képeket múzeumoknak, majd világkörüli turnéra indította a mesterműveket: a Louvre-tól a szentpétervári Ermitázson, a sanghaji Long Museumen és a Louvre Abu Dhabin át az amszterdami H’Art Museumig. A következő állomás a floridai West Palm Beachben található Norton Museum lesz október 25-én.
Leideni-gyűjteményének fragmentációjáról,
amely magában foglalja
Rembrandt Minerva a dolgozószobájában (1635) című alkotását is.
A részvényesítés egyben Kaplan utódlási terve is. „Három gyerekem van, kettő már egyetemista, de egyiküket sem érdeklik a tárgyi javak. Bár lenyűgözőnek tartják amit a feleségemmel létrehoztunk, fogalmuk sincs, mit kezdjenek a gyűjteménnyel. Megkértek, találjak megoldást a jövőre” – mondja.
Az ötlet a pandémia alatt született meg benne, az NFT-láz hatására. Vagyonát korábban ritka eszközök, főként ezüst és arany befektetéseiből szerezte, és továbbra is meg van győződve arról, hogy a szűkösség teremti az értéket. Ráadásul szerinte
Rembrandt és Vermeer is olyan „márkanév”, amely minden idők listáján ott szerepel. „Nálam van mindkét franchise” – fogalmazott nevetve, hozzátéve, hogy a világon talán 40 magánkézben lévő Rembrandt közül 17 az övé.
Már 2020-ban védjegyoltalmat kért olyan nevekre, mint a Rembit vagy a Rembitcoin (Rembrandt és bitcoin szóösszetétele), amelyek akár tokenként is megjelenhetnek a tervezett konstrukcióban.
A cél, hogy 2026 első felében elinduljon a program, a részvények például a New York-i tőzsdén foroghatnának. A család ugyanakkor megtartaná a többségi irányítást, hogy a gyűjtemény továbbra is a „Régi mesterek egyetlen kölcsönkönyvtára”-ként működhessen.
Leiden Collection
Kaplan magát Rembrandt „evangélistájának” tartja, aki ezzel a lépéssel nemcsak a kollekció jövőjét biztosítja, hanem az alkotó örökségét is. „Ez a projekt akár négyszáz évre előre garantálhatja Rembrandt helyét, miközben szélesebb közönséghez juttatja el a holland mester munkáit. Ha az embereknek lehetőségük van tulajdonrészt szerezni egy-egy Rembrandtban, érdeklődni is fognak iránta – és így biztosítható, hogy a világ egyik legfontosabb művésze maradjon. A Minerva-projekt pedig esetemben a legjobb formája annak, ahogy visszaadjak valamit a világnak.”
