fotó

A már életében legendává vált mexikói művész személyes használati tárgyai – fűzői, csizmái, beszáradt körömlakkjai – között voltak elzárva 50 évig azok a fotográfiák, melyek a művészpárt, családtagjaikat, ismerősöket, háziállatokat, valamint inspirációul szolgáló motívumokat ábrázolnak, és most Budapesten is láthatók.

Október 17. és 20. között rendezik meg az Art Market Budapest képzőművészeti vásárt a Millenárison, melynek idén is része az Art Photo Budapest, az Inside Art nemzetközi konferencia és a sCULTURE szabadtéri szoborpark.

A művészeti vásár a közeljövőben az Egyesült Államok helyett Kínára koncentrál.

Rejtélyes művész, rejtélyes gyűjtő, rejtélyes kísérőalbum, meghökkentő alkotások. Különös dolgok, finom ködben. Egy nem unalmas kiállítás képei.

Lassan az X generációhoz tartozó magyar alkotók is kezdenek öregedni, sőt, egyre gyakrabban jön fájdalmas hír egyikük vagy másikuk idő előtti haláláról. Nem volt könnyű a pálya eleje, nem egyszerű a zeniten sem, és a következő 20-25 év sem néz ki túl fényesen. Nem, nem volt régen minden jobb, de azért sok minden igen: fiatalok voltak, előttük állt az élet, és körülbelül egy évtizeden át színesnek, nyitottnak és reménytelinek tűnt számukra (is) itthon a világ. Erről – meg sok másról is – szól a Magyar Nemzeti Galéria február elejéig látogatható kiállítása, a TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001).

64 éves korában meghalt Erwin Olaf holland fotós, akinek szürrealista helyzetekben, élő modellekkel készült finoman megvilágított képei egyaránt szerepeltek a divatmagazinok oldalain és a művészeti múzeumok és galériák tereiben – többek közt a debreceni Modemben is.

A The Guardian számolt be róla, hogy idén a magyar fotográfusnő nyerte el a Kraszna-Krausz Alapítvány Könyvdíját, melyet minden évben a fotózás és a mozgókép egy-egy kiváló teljesítményt nyújtó alkotójának ítélik oda.

Szeptember 4-ig lehet jelentkezni az egy évig havi 100 ezer forintot, önálló kiállítást és katalógust biztosító Budapest Fotográfiai Ösztöndíjra a főváros életét dokumentáló sorozat koncepciójával.

A Friedman Endreként született Robert Capa választott nevére 10 éve – születésének centenáriumán – keresztelték át az Ernst Múzeumot, s a korábban kortársművészeti profilú intézmény kortárs fotóművészetivé vált. A projektre most került fel a korona.

Halas István fotográfus saját életének helyszíneit, hangulatait és főként szereplőit fotózta évtizedeken át. Mi sem áll távolabb tőle, mint a nosztalgia, képei mégis úgy fájnak, mint annak a felismerése, hogy az idő nem fordítható vissza.

A héten Budapesten, a MOME-n tart előadást Jörg Colberg, aki többek között olyan fotográfusi gyakorlatokat kutat, amelyek segítenek fenntartani a neoliberális kapitalizmus óriási társadalmi egyenlőtlenségeit. A Vaterland című új kötete a közép-európait jelent a személyes emlékezet és a mai, aggasztó társadalmi jelenségek tükrében vizsgálja.

A Szent Gizella kultuszát építgető Veszprém fontos kortárs művészeti kiállítóhelyén, a Művészetek Házában női művészek és nőművészek kerültek előtérbe ezekben a hónapokban. Szemléletváltás vagy megfelelési vágy az európai uniós értékrendnek? Esetleg magától értetődő döntések, választások?