emlékezet

„A mai helyzet azért nehéz és összetett, mert kellene találni egy olyan kiutat, amely nem egyenlő a feladással vagy a hamis kibéküléssel” – Nemes Csaba képzőművész számos tiltakozó akcióban vett részt 2013-ban, a hazai kulturális politika fordulatát jelentő évben. A mű körkérdésére válaszol, amely 2013-ról, és az azóta eltelt tíz esztendőről szól.

Éppen tíz éve, 2013 május 9-én foglalták el művészek, aktivisták és diákok tizenkét napra a budapesti Ludwig Múzeumot – legalábbis a lépcsőjét, amelyet nyitott, demokratikus fórummá alakítottak. Kisspál Szabolcs képzőművész, az akkori események egyik fő résztvevője rögtönzött akcióval emlékezett az épületfoglalásra, amely akkor hangos tiltakozó akció volt a kormányzat kulturális politikája ellen.

Franciaország régóta ígért restitúciós irányelvei, amelyek hamarosan a törvényhozás elé kerülnek, egy jelentés formájában láttak napvilágot. Az új policy várhatóan megkönnyíti az elrabolt tárgyak visszaszolgáltatását, különösen a nácik által elvett, ellopott műtárgyak esetében.

Marko Rodics a szocializmus alatt meg nem valósított művek fiktív rekonstrukcóit készíti el. Az Ismeretlen Magyar Művész megtalált vázlatai alapján dolgozik, amelyek a soha el nem készült művek terveit tartalmazzák. Aztán erre a művészre “rábukkan” Kubában is, ebből lesz az Ismeretlen Kubai Művész. Persze mindkettő, sőt, mindhárom ő maga. Többrétegű, bonyolult viszony a múlthoz, a jelenhez.

A Hollósy Simont, Réti Istvánt, Iványi-Grünwald Bélát, Thorma Jánost és Ferenczy Károlyt ábrázoló bronz szoborcsoportot a máramarosi megyeszékhely régi főterén állítják fel.

Kolodko Mihály, miniatűr szobraival berobbant a köztudatba és a köztérre. Budapest szó szerint tele van a plasztikáival, fokozva a vizuális zűrzavart az esztétikai katasztrófa sújtotta övezetnek tűnő fővárosi emlékmű-térképen. A siker töretlen, pedig meg kellene beszélnünk, mit is látunk, amikor ezeket az apró szobrokat.

Tizenkét év, több mint kétezer új vagy felújított emlékmű, zömmel emlékévek keretében. Miért kell ennyi emlékmű és mit jelent, hogy ennyi van belőlük? Mennyiség vs minőség: az elmúlt három kormányzati ciklus emlékezetpolitikája a közterek és a számok felől nézve.

A kozmikus és a magántörténelem egymásba nyomódó, azonos időben megjelenő képszegmentumai. Újraírt traumák – sötéten fénylő békeidők. Hívószavak Csáky Inda Galériában látható műveihez. 

Egyes hírek szerint áprilisban kellett volna megnyílnia annak az olaszországi múzeumnak, amely egy régóta problematikus gyarmati gyűjteményre alapszik, a kolonialista múlt újragondolását célozza és a meggyilkolt újságírnő, Ilaria Alpi nevét viseli. Egyelőre nem nyílt meg. Miért?

Szarajevói múzeumok szerepelnek esettanulmányként azon a nemzetközi konferencián, amely azt vizsgálja: mit kell megőrizni vagy éppen elfelejteni a történelemből, illetve hogyan segíthet ez a folyamat a béke megteremtésében.