Nagy Barbaráé az idei Konok-Hetey Művészeti Díj
A harmadik Konok-Hetey Művészeti Díjat Nagy Barbara vehette át. Az elismerés 500.000 forint pénzjutalommal, valamint Botos Péter üvegművész vándordíjával jár. A két másik döntőbe jutott művész, Horváth Lóczi Judit és Kokesch Ádám a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány oklevelében részesült.
A 15 éve életre hívott Konok–Hetey Művészeti Alapítvány az alapító művészek – Konok Tamás és Hetey Katalin – életművének gondozása mellett a tehetséges kortárs képzőművészek bemutatását és támogatását is is feladatának tekinti, így jött létre 2023-ban a Konok-Hetey Művészeti Díj. A díj különlegessége, hogy 35 évnél idősebb alkotók pályázhatnak rá.
A pályázaton olyan művészek vehetnek részt, akik a nonfiguratív, geometrikus absztrakt-konstruktív-konkrét szobrászattal, objekt- térművészettel, illetve egyéb újító munkákkal gazdagítják a művészeti szcénát.
A díjra felváltva festőművészek – Konok Tamásra emlékezve –, illetve szobrászok – Hetey Katalinra emlékezve – jelentkezhetnek. A korábbi díjazottak: 2023-ban Wolsky András festő és intermédiaművész, 2024-ben Kelemen Zénó szobrászművész voltak, majd a díj átváltott kétéves ciklusra. 2028-ban a szobrászokat díjazzák majd, négy év múlva, Konok Tamás születésének 100. évfordulóján pedig ismét a festőművészek jelentkezését várják – mondta el A mű-nek Molnár Ani, a kuratórium elnöke.

Fotó: Szabó Zsófia, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
A nyertest a díjátadón N. Mészáros Júlia méltatta: „Nagy Barbara kimeríthetetlen témája az emberi érzékelés közül a látás, amely a művészet legalapvetőbb kérdése, egyúttal elválaszthatatlan a megismeréstől, az igazság és a valóság egybeesésétől, és az ember világban való szerepének és helyének a megértésétől is. Képei metszett, feketére festett fatáblák, ahol a metszés sűrűsége, mélysége és iránya adja a kép felosztását, a fekete szín pedig a kép meglátásának kezdő- és végpontját biztosítja. A képet a metszett árkokra ferdén beeső fény teszi láthatóvá, amely a néző közeledése és kép előtti mozgása szerint, időben részletekben, az egész részeiként tárul fel a nézőpontoktól függően, mindig más-más formaként, más-más értelmezést lehetővé téve.
Amit távolról mozdulatlan, statikus tárgynak látunk, az közelről minden mozdulatra változik, más-más kontextust mutat és más-más értelmezésre ad lehetőséget. Nagy Barbara diptichonokat és triptichonokat is készít, ilyenkor a fatáblákon csak a vésés irányát változtatja meg, ennek ellenére ugyanaz a kép teljesen más képi viszonyokat teremt, s a valóság új képét eredményezi, újabb és újabb fényállapotokat tesz láthatóvá.

A kép tehát nem ábrázol, nem leképez, nem szimbolizál, pusztán a ráeső fény és a képet látni akaró néző mozgása szerint tárja fel önmagát a fekete szín ellenére, a fény felsejlése és elenyészése között, a maga fizikai valóságában, a pillanatnyi fény-állapotnak megfelelő formaként, megtapasztalható valóságként, és annak szüntelen változásaként.”
A zsűri tagjai Szipőcs Krisztina, művészettörténész, a zsűri elnöke és a Konok-Hetey Művészeti Alapítvány kuratóriumának tagjai – Molnár Ani, a kuratórium elnöke; Konok Marianne, Konok Tamás özvegye; Hegyeshalmi László, képzőművész; Juhász Anna, irodalmár; Juhász László, alapító; N. Mészáros Júlia, művészettörténész, alapító voltak.

Horváth Lóczi Judit; Kokesch Ádám; Szipőcs Krisztina;Hegyeshalmi László.
Fotó: Szabó Zsófia, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Az egykori művészházaspárról elnevezett Alapítvány kiemelt feladati közé tartozik a két alapító – Hetey Katalin (1924–2010) és Konok Tamás (1930–2020) életművének gondozása, közzététele, kiállítása; a XX. századi és a kortárs művészet – különösen a szobrászat és a festészet – progresszív eredményeinek és kiemelkedő jelentőségű hazai és külföldi alkotóinak támogatása, a kortárs művészet befogadásának és megértésének segítése.

