Egy holland múzeum mintegy 400 kulturális kincset, köztük szkíta aranytárgyakat adott vissza Ukrajnának, véget vetve ezzel a Krím 2014-es orosz annektálása miatt kirobbant közel egy évtizedes tulajdonjogi vitának.

A műtárgyak vasárnap érkeztek meg a kijevi Ukrajna Történelmi Kincseinek Múzeumába – közölte az amszterdami Allard Pierson Múzeum, amely négy krími múzeumtól kölcsönözte azokat a Krím – A Fekete-tenger aranya és titkai című, még 2014-ben, a Krím orosz invázióját megelőző hónapban nyílt kiállításához. A tárgyak között sok rendkívül értékes darab is van, például egy tömör arany szkíta sisak a Kr. e. negyedik századból, szertartási tőrök, szkíta és szarmata ékszerek, valamint kínai lakkozott ládák, amelyek közül néhány akár 2000 éves is lehet. A kiállítás végével az amszterdami intézmény bírósághoz fordult, hogy az eredeti kölcsönző múzeumoknak vagy Kijevnek kell-e visszaküldenie a műkincseket.

Az aktusra a holland legfelsőbb bíróság júniusi végzése nyomán került sor, amely a szkíta ereklyék Kijevbe való szállítását rendelte el, miután megállapította, hogy a tárgyak Ukrajna nemzeti örökségének részét képezik, és így nem az Oroszországhoz csatolt Krímben van a helyük.

Az időközben Moszkva ellenőrzése alá került Krím múzeumai közel egy évtizede vitatják ezt az állítást a holland bíróságokon, azzal érvelve, hogy a négy krími intézménytől kölcsönzött aranyozott ékszerek visszaszolgáltatásának elmulasztása sérti a kölcsönzési megállapodást.

„Ez egy különleges eset, amikor a kulturális örökség a geopolitikai fejlemények áldozatává vált” – mondta Els van der Plas, az amszterdami múzeum igazgatója közleményében, melyet többek közt az Artnews idézett. Rosztyiszlav Karandejev ukrán kulturális miniszter már múlt szerdán bejelentette a döntést, megköszönve Allan Piersonnak, hogy kilenc éven át őrizték az aranyat. Karandejev hangsúlyozta, hogy a műkincsek Ukrajnához tartoznak, mert a Krím a kölcsönzés idején ukrán terület volt.

A négy krími múzeum azonban fenntartja, hogy a műtárgyaknak vissza kell térniük a Krímbe, ahogyan azt az eredeti kölcsönzési szerződések előírják. „A gyűjtemény a Krímhez tartozik, és ott kell lennie” – mondta Dmitrij S. Peszkov, a Kreml szóvivője is egy hétfői sajtótájékoztatón az Interfax orosz hírügynökség szerint, amelyet a New York Times tett közzé. A Times által áttekintett bírósági dokumentumok szerint a tárgy összértéke mintegy 1,5 millió dollár.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a holland legfelsőbb bíróság döntését méltatva az X (korábban Twitter) közösségi felületen így kommentálta az eseményt: „a tárgyakat nyilvánvalóan nem lehet visszaadni a Krímnek – nem lehet odaadni a megszállónak, a rablónak”. Hozzátette, hogy a műkincsek egy későbbi időpontban, amikor a félsziget majd újra csatlakozik Ukrajnához, visszakerülnek a Krímben található származási intézményeikhez.

Az elhúzódó jogi csatározás kimenetele szimbolikus jelentőségű. Az Oroszország 2014-es krími inváziója óta eltelt években a vita a két nemzet közötti erőszakos területi viták jelképévé vált – az ügy drámaian eszkalálódott 2022-ben, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.