A nyáron elhunyt világhírű művész még részt vett a három videóját bemutató, Csend című, most megnyílt budapesti kiállítás előkészületeiben.

A városligeti NEO Kortárs Művészeti Térben megnyílt kiállításon a videóművész három alkotását és egy interjúját láthatja a közönség. A művek „némák”, a videókhoz nem járul hang: meditatív, elmélyedt, az emberi pszichéről szóló alkotások szerepelnek a NEO terében, amelyek a művész néhány hónappal ezelőtt bekövetkezett halálát követően egészen új, szomorú értelmet nyertek. 

Viola műveinek középpontjában az emberi tudat és olyan alapvető tapasztalatok állnak, mint a születés, a halál és a spiritualitás. Videóiban a zen buddhizmustól az iszlám szufizmuson keresztül, a középkor és a reneszánsz nyugati keresztény misztikus hagyományaiig több motívum felismerhető, melyek tanulmányozásában mélyen elmerült. Munkáiban gyakran egymás mellé helyezte az élet és a halál, a fény és a sötét, a zaj és a csend végleteit – mindezt a kor progresszív technológiai eszközeivel, ám egy olyan stílustárral, melyre a lassú, vágás nélküli mozgás, az analóg, trükkök nélküli kamerahasználat jellemző.

Bill Viola a videóművészet egyik legfontosabb alkotója: egy olyan oldalát használta ki a mozgóképnek, amely lehetőséget teremtett arra, hogy az elmélyülésről, meditációról, a világ szellemi egységének megéléséről szóló nagy hatású munkákat hozzon létre.

Népszerűségét bizonyítja, hogy Viola munkásságát több jelentős múzeum és kiállítási tér is átfogó kiállításon mutatta be, többek közt a Whitney Museum of American Art, a párizsi Grand Palais, a firenzei Palazzo Strozzi, a bilbaói Guggenheim, de emlékezetes volt a londoni Royal Academy of Arts-on 2019-ben a Viola és Michelangelo munkáit párhuzamba állító esemény is.

A NEO Kortársművészeti Térben megrendezett Csend című kiállítás kurátora, Petrányi Zsolt a megnyitón elmondta, hogy a magyar közönség Jancsó Miklós és Tarr Béla alkotásainak köszönhetően már találkozott vágás nélküli, hoszú snittekben elmondott történetekkel, így ismerősebben fognak hatni az elmélyedésre ösztönző képsorok. Hozzátette azt is, hogy „Bill Viola munkásságában a hangnak vagy a hiányának kiemelkedően fontos szerepe van. Videómunkái leginkább eseményeket mutatnak, amelyek konkrét helyzetekben zajlanak, amiket logikusan valamiféle hang kísér. Hangja van a környezetnek, amely a történés helyszíne, vagy ha az nem elég markáns, Bill Viola rendszerint maga választotta zajt társít a képekhez, vagy, mint ahogyan a NEO kiállítására válogatott munkáin látható, teljesen elhagyja a hangot, hogy azzal növelje a képsorok nézőre gyakorolt hatását.”

„Bármit is „látunk” bele Viola műveibe, bármilyen érzelmet is azonosítunk vele, az végső soron a nézőben keletkezik. A jelentés a művészetében, és így Viola műveiben is szubjektív következtetés, amit persze sejthet, irányíthat a művész, de soha nem tudhat biztosan: a művek átéléséhez hozzájárul a néző élete, tapasztalata és pillanatnyi állapota. A Csend című kiállítás erénye éppen az, hogy a nézőnek lehetőséget ad arra, hogy bevezetést kapjon Bill Viola művészetébe, de ezen túl annak rétegeit, a művész videóhoz való viszonyát, a műfaj megközelítés módjait is mutatja” – mondta el Petrányi Zsolt.

A három mű, a Csendes hegy (2001), a Találkozás (2012), és az Ősök (2012), mind az emberi létezés különböző, pszichológiai értelemben súlyos pillanatait járják körül.  Bill Viola számára nemcsak a lélektan, de a művészet története, a vallások bölcsességei is fontos inspirációt jelentett, ami e művekben is tetten érhető. A Csend című kiállítás – bár a művésszel és alkotótársával, feleségével, Kira Perovval együttműködésben készült elő – a művész tragikus halála miatt életművének nagysága előtti tisztelgéssé vált.