A magyar „klasszikus kortárs” képzőművészet absztrakt vonulatának eddigi talán legnagyobb szabású ázsiai bemutatója a Magyar Nemzeti Bank kortárs kollekciójának anyagából válogatva valósul meg, éppen a Frieze Seoul nyitánya előtt.

A tizenöt neves képzőművész munkái augusztus 27. és október 15. között a Sungkok Art Museum-ban lesznek láthatóak; a tárlaton az MNB Arts & Culture, azaz a jegybank művészeti divíziója által gondozott, az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában lévő kortárs gyűjtemény mutatkozik be; a kurátor magyar részről Petrányi Zsolt, koreai részről Sungah Serena Choo.

A helyszín és az időpont kiválasztása egyaránt szerencsésnek mondható. Előbbié azért, mert Dél-Korea, illetve az ország fővárosa egyre fontosabb szerepet játszik a globális művészeti színtéren; Szöulnak jó esélye van arra, hogy felnőjön Ázsia egyelőre még első számú kortárs képzőművészeti központja, Hong Kong mellé, vagy akár át is vegye annak szerepét, amennyiben a Hong Kong körüli politikai feszültségek növekedése a szcéna sok szereplőjét ázsiai stratégiájának újragondolására kényszeríti. Az időpont pedig azért kifejezetten jó, mert néhány nappal a kiállítás megnyitója után kezdődik a világ egyik legtekintélyesebb művészeti vására, a Frieze első ázsiai kiadása, a Frieze Seoul, ami minden bizonnyal az ázsiai szcéna számos élvonalbeli szereplőjét csábítja Szöulba.

A Maurer Dóra és Reigl Judit műveire közvetlenül is utaló Folded – Unfolded címet kapott tárlaton szereplő munkák az 1960-as, 70-es és 80-as években születtek, részben idehaza, részben „a vasfüggönyön túl”, azaz különböző nyugat-európai országokban, többnyire Franciaországban, hiszen a kiállító művészek egy része, így Hantai Simon, Reigl Judit, Major Kamill, Molnár Vera, Gáyor Tibor ezekben az évtizedekben, vagy legalábbis az időszak nagyobb részében a vasfüggöny másik oldalán élt és dolgozott. E munkák az akkori politikai viszonyok miatt születésük idején nem élvezhették a megérdemelt figyelmet, a dél-koreai érdeklődőknek most először lesz alkalmuk megismerkedni velük.

A tárlatról kiadott első sajtóközleményben megszólal a két kurátor is; Petrányi Zsolt azt hangsúlyozza, hogy a bemutató felvillantja a művek születésének szélesebb történeti-politikai kontextusát is. A tárlat a koreaitól eltérő művészi hagyományokra épül, teszi hozzá Petrányi, de a látogatók mégis észrevehetnek hasonlóságokat a helyi, azaz dél-koreai absztrakt mozgalmakkal. A dél-koreai kurátor, Sungah Serena Choo szerint a magyar absztrakt festészet tanulmányozása arra is lehetőséget ad a látogatóknak, hogy mélyebben belegondoljanak az absztrakciónak a művek keletkezésének évtizedeiben játszott szerepébe.

A bemutatásra kerülő munkák közül az említett közlemény a főként a pliage technikával világhírűvé vált Hantai Simon munkáit, Keserü Ilona rendkívül gazdag színvilágú festményeit, Maurer Dóra kísérleti filmjeit és Fajó János alkotásait emeli ki, utóbbi művésznél megemlítve, hogy a sokszorosított grafikákat előállító és terjesztő Pesti Műhely társalapítójaként nagy erőfeszítéseket tett a művészet demokratizálásáért. (Maurer Dóra filmjei a Vintage Galéria jóvoltából kerülnek bemutatásra.) A fenti művészek mellett a tárlaton még Ficzek Ferenc, Gellér B. István, Hencze Tamás, Konok Tamás, Korniss Dezső, Lantos Ferenc és Szilvitzky Margit munkái szerepelnek.

Borítókép: Hencze Tamás: Dinamikus struktúra (részlet), 1971, olaj (ofszetfesték), karton, eredeti méret: 100×70 cm, az MNB Arts & Culture jóvoltából