A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete is erkölcsi kötelességének érzi tiltakozni a KATA-módosítás ellen
Elfogadhatatlannak tartja a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), hogy a köztársasági elnök aláírta a kisadózói vállalkozók tételes adóját döbbenetes mértékben, tempóban és főleg az érintettekkel való egyeztetések nélkül megváltoztató törvényt – olvasható a szervezet saját weboldalán.
Közleményükben jelezték, hogy éppen a társadalmi és a szakszervezetekkel folytatandó kötelező egyeztetések elmaradása miatt marasztalta el az ILO (International Labour Organization) Magyarország kormányát. A kabinetnek pedig szeptember 1-ig kell számot adnia a nemzetközi szervezet felé arról, milyen lépéseket tett az együttműködések javítása érdekében – a KATA-törvény módosítása azonban nem igazán illeszkedik ezen kívánatos törekvések sorába. „Tehát a KKDSZ-nek van oka és erkölcsi kötelessége a tiltakozásra, amit minden lehetséges fórumon megtesz és egyeztetni fog más szakszervezetekkel”.
Bár, mint írják, dolgozóiknak csak kis része érintett közvetlenül a törvénymódosításban, azonban a közművelődési intézményekkel együttműködők: előadók, külsős munkatársak, fotósok, fordítók, szerkesztők nagy része KATÁ-s. Tehát miattuk az intézmények kiadásai meg fognak növekedni (s ehhez majd hozzájönnek a megemelekedett fenntartási és rezsiköltségek is), így várhatóan munkahelyek kerülnek veszélybe.
Arra kérik tagjaikat, hogy minél többen és minél gyorsabban írják alá a témában indított internetes petíciót, mert ugyan a törvényt elfogadták már, de az aláírásgyűjtés szervezői folytatják a tiltakozást.
Közleményükben külön tiltakoznak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter július 13-án a sajtónak tett nyilatkozata ellen, melyben „sértegeti a szakszervezeteket”. Gulyás a 444.hu újságírójának fejti ki, hogy a szakszervezeteken keresztül csak a kommunista múlt erőinek továbbélése van jelen.
Az itt megtekinthető videóban a következő hangzik el (szó szerint) „…én értem azt, hogy különösen, amikor nem volt demokrácia, akkor ezt különböző társadalmi egyeztetésekkel próbálták elfedni, de mióta meg demokrácia van és vannak szabadon választott képviselők, azok dönthetnek és ennek a felelősségét is vállalják. A meghozott döntésért a kormány és természetesen a kormánypártok a felelősséget vállalják.
Még Sólyom Lászlónak kiváló alkotmánybírósági elnöki határozatai vannak arról, hogy milyen továbbélése volt a kommunizmusnak azzal, hogy a szakszervezetekkel, és kikkel való egyeztetés feltétlenül szükséges. Természetesen vannak fontos társadalmi szereplők, akik van, hogy hozzá tudnak tenni egy döntéshez. Van, hogy érdemes kikérni a véleményüket, de itt a helyzet Napnál világosabb…”
A KKDSZ evvel kapcsolatben emlékeztet arra, hogy „nagyon sok országban kimondottan erősek a szakszervezetek, ahol sem a múltban nem volt, és jelenleg sincs kommunizmus. Szomorú, hogy Gulyás ennyire tájékozatlan a világ dolgaiban, hiszen kimondottan a fejlett demokráciák egyik jellemzője a széleskörű társadalmi egyeztetés.”