Ha nincs az Ukrajna elleni orosz agresszió, valószínűleg soha nem kerülnek közös kiállítótérbe Goya világhírű rézkarcai és Mykhaylo Palinchak ukrán fotográfus friss felvételei.

Egy múzeum reagálása társadalmi, politikai kérdésekre akkor igazán hiteles, ha azt alapvető missziójának keretein belül, az ahhoz rendelkezésére álló eszközökkel is teszi. Azaz kiállításokkal, a gyűjteményében fellelhető vagy e célra kölcsönzött művek „megszólaltatásával”.

Ezt az utat választotta most a bécsi Albertina, melynek egyedülálló grafikai gyűjteményében fontos helyet foglal el Francisco de Goya 82 lapból álló emblematikus rézkarcsorozata, A háború borzalmai. A művek a Napoleon elleni spanyol szabadságharc történéseivel foglalkoznak – a nagy spanyol mester a vérontás tetőfokán, 1810-ben látott neki a munkának –, de jelenetei lényegében időtlenül, bármilyen háborúra vonatkoztathatóan dolgozzák fel azt a szenvedést, amit egy fegyveres konfliktus okoz.

Napjainkban is zajlik egy háború Európában, s az általa okozott szenvedéseket feldolgozó művészek között van az ungvári születésű 37 éves ukrán fotóművész, Mykhaylo Palinchak, aki a hazája elleni orosz agresszió első napjaitól kezdve járja az országot, és nem a hadi események bemutatását tekinti elsődleges céljának, hanem annak érzékeltetését, mit jelent a háború, a rombolás a civil lakosság számára. És ha szokatlan is együtt látni a XIX. századi rézkarcokat és a XXI. századi fotókat, a kiállítás, mely Goya és Palinchak 40-40 kiválasztott munkáját mutatja be, mégis kiválóan érzékelteti, hogy a háborúk univerzális brutalitása mit sem változott az elmúlt 200 év alatt.

A háború borzalmai – Goya és a jelen című kiállítás augusztus 21-ig látogatható az Albertinában.

Borítókép: Mykhaylo Palinchak: Cím nélkül, 2022, C-print, a művész tulajdona, © Mykhaylo Palinchak