A Vienna Contemporary hosszú éveken át vezető pozíciót töltött be az osztrák főváros művészeti vásárai között és fontos szerepet játszott a rendszerváltás után létrejött kelet- és közép-európai galériáknak a nemzetközi színtérre való kilépésében. A problémák egyik, ha nem is a legfőbb oka éppen az lett, hogy ezek a galériák, köztük a magyarok, egy idő után már nem elégedtek meg a bécsi perspektívával, és előbb mellette, később egyre inkább helyette a globális műkereskedelem legfontosabb központjait és az ottani nagyobb vásárokat célozták meg. Közben a saját régiónkon belül a bécsiek számára egyre komolyabb piaci konkurenciát jelentett az Art Market Budapest is.

Több figyelmeztető jel, így a gyakoribbá vált vezetőcserék, a helyszín megváltoztatása után az első igazán jelentős csapást a Vienna Contemporary-re – a mindenkinek komoly gondokat okozó pandémiát követően – egy új, helyi konkurens, a Spark Art Fair megjelenése jelentette 2021-ben. Az új vásár frissességének, innovatív formátumának, vezetői részben a Vienna Contemporaryn szerzett gazdag tapasztalatainak köszönhetően jól, mondhatni meglepően jól debütált és rögtön megnyerte magának a másik vásár törzs-ügyfeleinek komoly részét is. Ők először többnyire párhuzamosan vettek részt a két vásáron, de hosszabb távon valószínűleg dönteni fognak valamelyikük mellett. A Spark idén tavasszal már a második kiadásán is túljutott; visszhangja továbbra is pozitív.

Az újabb csapás kívülről érkezett, az ukrajnai orosz invázió formájában, a Vienna Contemporary ugyanis orosz kézben van, ami ma akkor sem számít előnynek, ha a tulajdonos nem tartozik Putyin köreihez. Vélhetően ez is komoly szerepet játszott abban a ma nyilvánosságra került döntésben, miszerint Dmitrij Akszjonov, az eddigi tulajdonos kiszáll a cégből és lemond elnöki posztjáról is. A vásár mögé a VC Artfairs nevű nonprofit kft áll be, melynek tulajdonosi struktúráját májusban hozzák nyilvánosságra.

Az idei vásárra szeptember 8-11. között egy, már korábban bejelentett új helyszínen, a város szívében lévő Kursalon Wienben kerül sor. A közép- és kelet-európai fókusz megmarad, ezen belül érthető módon kiemelt figyelmet kap majd Ukrajna; a megtámadott országgal és művészeivel vállalt szolidaritás, a háború határozott elutasítása már a vásár szájtjának címoldalán is jelentős hangsúlyt kap.

A fiatalabb gyűjtői generációk megszólításának szándékával új tartalmi súlypontként jelenik meg – számos más idei művészeti vásárhoz hasonlóan – „a kripto-, digitális és újmédia művészet”, melynek keretében együttműködnek a linzi Ars Electronicával és más nemzetközi partnerekkel és új, a vásár után is folytatódó projektek elindítására is sor kerül majd.

A szervezők által butikvásárként definiált rendezvényen 70 galéria részvételével számolnak; névsoruk egyelőre nem publikus. (A múlt hónapi Spark Art Fair-en négy magyar galéria, az acb, a Kisterem, a Molnár Ani Galéria és a Vintage vett részt.) A vásár tanácsadó testületét és szervező stábját egyaránt bővítették.

Előbbi vezetését Boris Marte, a bécsi Képzőművészeti  Akadémia Egyetemi Tanácsának és az ERSTE Alapítvány elnökségének elnöke veszi át, míg a szervező team-ben újoncként egy-egy ukrán, német és magyar szakember kap helyett. Utóbbi a jelenleg Bécsben élő Kacskó Fruzsina, aki a gyűjtőkkel és látogatókkal foglalkozó Guest Relations részleg vezetését veszi át.

Borítókép: Polonca Lovsin: We Can’t See / Courtesy P74 Gallery, SL. Viennacontemporary / Flickr