A Garázs Múzeum felfüggeszti összes, erre az évre tervezett tárlatának előkészítését, a GES-2 pedig alig két hónapnyi működés után átmenetileg szünetelteti programjait. Közben a Velencei Biennálén Oroszországot képviselő művészek lemondták részvételüket az áprilisban nyíló eseményen.

Az orosz fővárosnak két jelentős kortárs magánmúzeuma van: a Garázst 2008-ban alapította Dasa Zsukova és akkori férje, Roman Abramovics, míg az ugyancsak milliárdos műgyűjtő, Leonyid Mihelszon alapítványának kezelésében lévő GES-2 Kultúrház néhány hónapja nyitotta meg kapuit. Mindkét intézmény a nemzetközi kortárs művészet bemutatását, az orosz kortárs alkotóknak a nemzetközi szcénába való erőteljesebb bekapcsolását tűzi ki célul, de valódi függetlenségükkel kapcsolatban némi kételyt ébreszthet tulajdonosaiknak a Kremllel – legalábbis eddig – ápolt jó kapcsolata.

Mindezek fényében igen figyelemre méltó a Garázs által kiadott közlemény, miszerint „úgy döntöttünk, nem folytatjuk tervezett kiállításaink előkészítését mindaddig, amíg az Ukrajnában kibontakozó humanitárius és politikai tragédia meg nem szűnik. Nem támogathatjuk a normalitás illúzióját, amikor ilyen események zajlanak. A Garázs a különböző pozíciók felé nyitott nemzetközi intézmény. Kategorikusan ellenzünk bármiféle olyan akciót, ami megosztottsághoz vezet és izolációt hoz létre. Olyan, tág világ részének tekintjük magunkat, amelyet nem oszt meg háború.” A döntés érinti többek között a velencei nagydíjas német Anne Imhof és a Turner-díjas brit Helen Marten tervezett tárlatait.

A Moszkva folyó partján, éppen a Kremllel átellenben működő GES-2-ben megnyitása óta az izlandi Ragnar Kjartansson monumentális, a Santa Barbara című egykori amerikai szappanopera forgatását felelevenítő kiállítása volt látható.

A március közepéig tervezett tárlat február 24-én bezárt, ami nem az intézmény, hanem a kiállító művész döntése volt. „Nem lehet most ezzel foglalkozni, amikor megkezdődik ez a horror” – mondta Kjartansson és „fasiszta államnak” nevezte Oroszországot. Három nappal később aztán a központot üzemeltető V-A-C alapítvány bejelentette, hogy „a jelenlegi tragikus események fényében” és „a látogatókkal, a munkatársakkal és a művészek döntéseivel való szolidaritás és a velük szembeni tisztelet jegyében” valamennyi kiállításukat bezárják és a további programokat felfüggesztik. Ugyanez érvényes az alapítvány már hosszabb ideje működő velencei kiállítóhelyére is.

Ami Velencét illeti: a legfrissebb hírek szerint az áprilisban nyíló, 59. Velencei Biennále orosz pavilonjának kurátora és kiállító művészei felálltak és nem működnek közre az orosz reprezentációban. Így – mint a biennále sajtóirodája hétfőn közölte – nem lesz hivatalos orosz részvétel idén a Giardiniben, a világ legjelentősebb kortárs művészeti eseményén, amely a nemzeti reprezentáció hagyományaira épül.

“Nincs helye a művészetnek akkor, amikor emberek halnak meg a rakétatűzben, amikor Ukrajna polgárai óvóhelyekre menekülnek és azokat az oroszokat, akik tiltakoznak a háború ellen, elhallgattatják” – írta közleményében az orosz pavilon két művésze, Alexandra Sukhareva és Kirill Savchenkov. A biennále bátor döntésnek nevezte a lemondást, kifejezte szolidaritását a lemondásukat bejelentőknek és úgy kommentált, ez is “drámai módon sűríti magába a tragédiát, amelyet az ukrán nép elszenved”.