kortárs

Ai Weiwei egy évtized után először rendez retrospektív kiállítást az Egyesült Államokban, melyre a Seattle-i Művészeti Múzeumban kerül sor 2025-ben. 

Kérem, sóhajtson, Széchenyi Úr! címmel látható Koronczi Endre kiállítása a GODOT-ban, melynek központi tárgyai a Magyar Tudományos Akadémia épületének a kezdetektől meglévő szellőzőberendezései. Ezek poétikus módon őrizhetik akár a reformkor nagyjainak lélegzetét, sóhajait is, ami új dimenziót kölcsönzött a lassan három évtizede a szél-lélegzet-lélek-levegő tematikában mozgó művész munkájánák. Erről beszélgetett az alkotóval, és a kiállítás kurátorával, Cserhalmi Lucával Bihari Ágnes.

Tóth Csaba jogászként végzett, ügyvédként kezdett dolgozni, majd televíziós társaságok jogi és produceri feladatait látta el, de később a játékfilmkészítés területén is sikeresen megvetette a lábát. 2022-ben megválasztották a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete elnökének, emellett a Mosoly Alapítvány kuratóriumának is tagja, de ami miatt A mű szerzője, Elek Judit Katalin felkereste, az a – szintén tekintélyes – műgyűjtői tevékenysége. Otthonában beszélgettünk vele, több tucat kiemelkedő kvalitású kortárs műalkotás között.

Elbocsátottak egy múzeumi alkalmazottat Németországban, miután titokban kiakasztotta saját festményét az intézmény kiállítóterében.

A pop art kiemelkedő művészegyénisége, Keith Haring szándékosan befejezetlenül hagyta egy 1989-es festményét, így reagálva a számtalan áldozatot követelő AIDS-válságra, mely végül az ő halált is okozta.

A 94 éves japán művészikon, Kuszama Jajoi végtelenbe vesző vibráló alkotásaival ma is kápráztatóan eleven, ezt illusztrálja a Visionary Colors című jelenleg is látható időszaki kiállítása Tokióban. Helyszíni beszámoló.

Lassan az X generációhoz tartozó magyar alkotók is kezdenek öregedni, sőt, egyre gyakrabban jön fájdalmas hír egyikük vagy másikuk idő előtti haláláról. Nem volt könnyű a pálya eleje, nem egyszerű a zeniten sem, és a következő 20-25 év sem néz ki túl fényesen. Nem, nem volt régen minden jobb, de azért sok minden igen: fiatalok voltak, előttük állt az élet, és körülbelül egy évtizeden át színesnek, nyitottnak és reménytelinek tűnt számukra (is) itthon a világ. Erről – meg sok másról is – szól a Magyar Nemzeti Galéria február elejéig látogatható kiállítása, a TechnoCool. Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001).

A távol-keleti térség művészeti és műkereskedelmi központjává kíván válni Dél-Korea, ezért – első lépésként – egy gigantikus, műtárgyak biztonságos tárolására alkalmas raktárt húz fel a szöuli nemzetközi reptér mellett.

A 92 éves magyar származású amerikai Dénes Ágnes is ott van az idei ArtReview Power 100 listán, melyen idén sok nő és aktivista művész szerepel, az élen Nan Goldinnal és Hito Steyerllel.

A művészeti alkotások vásárlása töretlenül az egyik legkedveltebb befektetési forma. Ennek eredményességéhez azonban nem elég az erre fordítható pénz, sem az a mélységesen szubjektív tetszés-érzet, amelyre pedig sok érintett hivatkozik.

Nyilvánosságra hozták a szervezők a héten induló 5. Kijevi Biennálé programját, melynek a háborús helyzet miatt az ukrán főváros mellett több európai város is otthont ad; a fő helyszín Bécs lesz.

Mától vasárnapig, szeptember 21. és 24. között látogatható az idén első alkalommal megrendezett kortárs képzőművészeti vásár, a Budapest Contemporary. A rendezvényt az Art and Antique vásár stábja szervezte 23 kiállító magyar galéria részvételével, az ősz folyamán később nyíló Art Market Budapestnek is helyet adó Fővám téri Bálnában.