kiállítás

Divat és társadalmi környezet egymásra hatása gyakran eredményez izgalmas olvasatokat. Adjuk még hozzá ehhez a 20. század második felének vizuális forradalmában kulcsszerepet játszó médiumot, a fotográfiát, ami megmutatja (és eladja) a mindenkori divatot, és kész egy olyan kombináció, ami alkalmas a jelen vagy a múlt egyes szeleteinek vizsgálatára is. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Kelet-Európai szépség című kiállítása erre tesz kísérletet.

Az 1894-ben Prágában született Lucia Moholy, Moholy-Nagy László felesége, innovatív és termékeny fotós, dokumentarista és író volt, akit leginkább a Bauhaus művészeti és építészeti iskoláról készült munkáiról ismerhettek az érdeklődők. A méltatlan módon homályban maradt életműről a cseh fővárosban rendeztek átfogó kiállítást.

Privátfotó Kőszegen, nemes-szemét Veszprémben, bőrszerű tüll és posztszenzibilitás Pesten, – idegenvezetés a szem mögötti tartományokba Pécsett.

Szeptember 29-ig látható Prágában a Matter of Art című művészeti biennálé aktuális kiadása, mely a kelet-közép-európai perspektívát hangsúlyozva elemzi újra a parasztság, a földművelés vagy a gyári munkások globális történetét. A kiállított anyagról Benedek Kata készített reflexív helyszíni beszámolót.

Rejtőzködő érzékenység, szakítás az idillel, vitamin az egyetemről, tükröződő utópiák, buké és bukolika, valamint az 51-es körzet e heti kínálatunk határ-, sarok- vagy szélkövei.

A Sanghaj Múzeum július 19-én nyílt, az ókori Egyiptomot bemutató kiállításán macskákat is fogad; a külön e célra berendezett „Macskatemplom”-ban pedig a látogatóknak lehetőségük nyílik együtt fotózkodni szőrös társaikkal.

Biztonságos, támogató környezet, meghittség, ismerősség – egymáshoz közel álló, ám jelentésben és a valóságban mégsem teljesen egymást fedő kifejezések. Sőt némelyikük, bizonyos kontextusban, egyszerre magában foglalhatja saját ellentétét is. Biztonságosak voltak-e például a ’70-es évek Magyarországon? A különböző aspektusok végiggondolásához kínálunk programhelyszíneket – országszerte.

Egy kvázi hungarikum, a kockaház a témája a Ludwig Múzeum még augusztus közepéig látogatható kiállításának, a Kis magyar kockológiának. Lehet még erről a mindenki által ismert épülettípusról újat mondani? Egyáltalán, mi ebben az érdekes? A kiállítást látva leírhatjuk: sok minden. Készman Józseffel, a kiállítás kurátorával Bihari Ágnes beszélgetett

A londoni Serpentine Galéria múlt kedden mutatta be Kuszama Jajoj, 95 éves japán művész új köztéri szobrát.

A víz hullámzása formát öltött energia; a sprang – a neolitikumban is használt fonatos textil technika, ahol a szálak kacskaringóznak – szintúgy. Ringó és ringató hullámvonalak sokhelyütt felfedezhetők, és olykor visszavezethetők a mélyben meghúzódó láthatatlan folyamatokra.

Szülés közben ábrázolta egy művész Szűz Máriát, a művet egy linzi székesegyházban állította ki – ennek az alkotásnak tűnt el a feje július elején. A szobor egy, a nőknek a hitben és a hagyományban betöltött szerepét taglaló kiállítás része volt.

Az emlékezés egyben felejtés is, amennyiben kreatív-szelektív módon idézi fel a múltat; ez egészül ki a gyógyító teremtéssel – foglalja össze André Kertész gyász-polaroidjairól szóló ismertetőjét a Capa Központ. Ez az aktus minden művészi praxisban megtalálható és időnként lélekkönnyítő iróniával operál – heti válogatásunk kiállításainak felkeresésével mindenki töltekezhet, aki járt már A nap sötét oldalán.