30 milliárd dollárt meghaladó vagyonával Leonyid Mihelszon világviszonylatban is az 50 leggazdagabb ember közé tartozik. Ugyan nem tartják nyilván Putyin elnök belső köréhez tartozóként, de neve már 2017-ben szerepelt azon a listán, amit Trump akkori amerikai elnök a Kremlhez fűződő kapcsolatukból komoly anyagi hasznot húzó orosz üzletemberekről állíttatott össze. S bár az általa 2009-ben létrehozott V-A-C alapítvány – amiben a V leányára, Viktóriára, az A és a C pedig a kortárs művészetre utal – borzasztó tragédiának nevezte a háborút, nem kétséges, Mihelszon hol áll.

Legutóbb fontosnak tartotta például, hogy ott legyen a május 9-i moszkvai katonai parádén, ahol előszeretettel fényképeztette magát a Kreml falának tövében. A műgyűjtőként is ismert és elismert Mihelszon alapítványa egyébként nemes célokkal, a kortárs orosz művészetnek a nemzetközi szcénába való fokozott integrálására és a globális színtér szereplőinek oroszországi bemutatására jött létre. Első múzeumát, a Zatterét a V-A-C 2017-ben egy gyönyörűen restaurált velencei palazzoban nyitotta meg, ezt tavaly év végén követte a moszkvai GES-2 egy erőmű e célra Renzo Piano által átalakított épületében.

Itt még javában tartott a nyitó kiállítás, az izlandi Ragnar Kjartansson monumentális, az Oroszországban rendkívül népszerű amerikai szappanopera, a Santa Barbara forgatását felelevenítő show-ja, amikor megkezdődött az Ukrajna elleni orosz invázió. Azóta mindkét múzeum tetszhalott állapotban van, részben azért is, mert külföldi vezetői azonnali hatállyal távoztak és az orosz agressziót határozottan elítélő Kjartansson is kérte tárlata bezárását. Így a háború hosszú időre semmissé tette azt a reményt, hogy Moszkva fontos szerephez juthat a nemzetközi kortárs szcénában. Ez az esély sosem volt még olyan nagy, mint a közelmúltban – egészen pontosan akkor, amikor a Roman Abramovics és akkori felesége, Dasa Zsukova által alapított Garázs Múzeum mellett egy másik intézmény, a GES-2 is készült bekapcsolódni – komoly szakmai és pénzügyi háttérrel – a nemzetközi vérkeringésbe. (A háború kitörésekor a Garázs Múzeum is felfüggesztette előkészítés alatt álló projektjeit.)

Ilyen körülmények között a V-A-C velencei múzeuma most nem kiállításaival kerül be a hírekbe – bekerül viszont a múzeumnál szervezett tiltakozó akciókkal, melyek a velencei biennálé idején az átlagosnál is nagyobb visszhangot kapnak.  A legutóbbi megmozdulást, a Zattere szimbolikus elfoglalását az olasz Global Project csoport szervezte, mely szerint az alapítvány működésének igazi célja az, hogy felpolírozza létrehozójának, Oroszország második leggazdagabb emberének imázsát. A csoport nemcsak általában az ukrajnai orosz agresszió ellen tiltakozik, hanem amiatt is, hogy Mihelszon sem az USA, sem az EU szankciós listáin nem szerepel. Ennek oka szerintük az oligarchának az orosz gáziparban elfoglalt pozíciója. Több ország nem hajlandó lemondani az orosz gáz importjáról, amivel, mondja a Global Project, lényegében maguk is beálltak a háború finanszírozói közé. Akciójuk célja az, teszik hozzá, hogy felhívják a figyelmet azon országok képmutatására, melyek, miközben szavakban szolidaritásukat fejezik ki Ukrajnával, gázvásárlásaikkal továbbra is finanszírozzák az ellene folytatott háborút.  

Az aktivistacsoport június 2-án egy új pisai katonai támaszpont átadásához, majd június 5-én, a trentoi gazdasági fesztiválhoz időzítve újabb tiltakozó akciókat szervez.

Borítókép forrás: globalproject.info