Már és még: Magyar Power 50, 2023
„A hazai színtér ötven legbefolyásosabb személyisége” szólt a cím a print Műértő fejlécén 2011-től 2022-ig először a decemberi, majd a márciusi lapszámokban – az utolsó az összevont február-március-áprilisiban. Tavaly, mikor a nyomtatott Műértő folyóiratot felváltotta online utódja, A mű, szintén megjelentettük a hagyománnyá vált rangsort, mely egyszerre játék és bizonyos értelemben komolyan is vehető indikátor.
A „Magyar Power 50” a brit Artreview magazin Power 100 listája alapján készült, s míg a rangsor felállításának mechanizmusa ugyanaz – 25 fős, a szcénára rálátó szakemberekből álló zsűri kapja meg a felkérést saját listájuk összeállítására, melyet cikkünk alján található pontozás alapján összesítünk – , a körülmények, különösen mára már, drámaian mások.
A legelső listát útjára indító szövegben Andrási Gábor főszerkesztő és Emőd Péter ötletgazda úgy mutatták be a kezdeményezést, hogy az a képzőművészet és a műkereskedelem világát meghatározó négy legfontosabb szereplőkategória hatását méri: a művészekét, a galériásokét és műkereskedőkét, a múzeumigazgatókét és kurátorokét, valamint a műgyűjtőkét. A brit mintára hivatkozva megemlítették, hogy kisebb számban szerepelnek vásárszervezők, aukciósház-vezetők, kritikusok, művészeti honlapok készítői, művészeti könyvek és folyóiratok kiadói, építészek is, de „a Power 50 szakmai jellegének megőrzése érdekében úgy döntöttünk, hogy hivatásos politikusok ne szerepeljenek a rangsorban”. Bár már ekkor is érkeztek javaslatok – az első évben 315 jelölt között – a politika térfelén játszó szereplőkre.
De hamarosan megjelentek a politikusok is a listán, hiszen nem lehetett figyelmen kívül hagyni, mennyire rajta kívánja tartani a kezét a kormány a kulturális és művészeti szcénán, ami magától értetődően befolyásolta a színteret. Azonban Szőcs Géza, Fekete György, L. Simon László belépése a Magyar Power 50-be, még azt mutatta, hogy a kultúrához valamilyen szinten kötődő, erről a területről kikerülő, a politikában is szerepet vállalt személyek voltak hatással a történésekre, mára azonban egy, a pénzügy területén meghatározó politikusnak – Matolcsy Györgynek az MNB Gyűjtemény okán – van bérelt helye a magyar művészeti életet nagyban befolyásoló résztvevők listáján. S csak idő kérdése, hogy a tavaly nyáron megnyílt HAB (Hungarian Art and Business) beruházója, a Magyar Bankholding Zrt. mögött álló személy mikor kerül fel a magyar képzőművészeti életet meghatározó 50 legfontosabb szereplő közé.
Már a lista elindítását követő évben, a 2012-es rangsor mellé a következő kommentár került: „nem gondoljuk, hogy eltereli a figyelmet azokról a súlyos problémákról, amelyekkel ma a művészeti színtér – a kulturális szféra egészéhez hasonlóan – küzd, épp ellenkezőleg:
Utalva itt elsősorban az akkor és az azt megelőző évben az élen végző Bencsik Barnabásra, a Ludwig Múzeum – a szövegben „utolsó végvár”-ként aposztrofált nagy közintézmény – igazgatójára.
Akkor azt írtuk, „hatása messze túlmutat az általa vezetett intézmény határain”, amit jól mutat, hogy miután 2013-ban lekerült a múzeum éléről egy politikától nem mentes pályázati elbírálást követően, még ma is ott van a listán, most és a megelőző évben is a 26. helyen. Másfelől pedig azt is látjuk azóta, hogy a Ludwig ezen az átalakuló terepen meg tudta tartani befolyásos szakmai szerepét az ott folyó munkának köszönhetően – melyet az AICA magyar tagozatának örvendetes módon 2023-ban újjáéleszett gyakorlatán belül idén újra odaítélt egyik kurátori díja is jelez –; a Bencsiket 2013 márciusában váltó igazgató, Fabényi Julia azóta szintén ott szerepel az élbolyban. Most harmadik helyen, de volt ennél feljebb is: a 2016, 2017, 2018-as lista szerint ő volt a 2. legbefolyásosabb szereplő.
Ha 2012-ben „rendkívül nehéz körülmények”-ről írt a Műértő, mára – amikor a politikai hatalom által leosztott pénz élet/halál kérdéssé vált az ország kulturális életében – ez eufemizmusnak tűnik. Azonban az, hogy ebben a helyzetben még mindig az első 10 szereplő között tudott maradni két független kezdeményezés és színtér, az OFF Biennále Budapest illetve a Trafó Galéria, a magyar közéletben kevésbé jellemzően két fiatal nő – előbbi Somogyi Hajnalka, utóbbi Szalai Borbála vezetésével – azt jelzik, hogy
Az ötös élbolyban továbbra sincs nagy mozgás: két főigazgató, Baán László, Fabényi Julia; a művészek nemzetközi mobilitásáért évtizedek óta sokat dolgozó gyűjtőpáros, Spengler Katalin – Somlói Zsolt; az egyik zsűritagunk által „első az egyenlők közt”-ként leírt kereskedelmi galerista, Pados Gábor; illetve a művészettörténész-teoretikus, a több mint 10 éve bebetonozott társaival szemben az új generációt képviselő Fehér Dávid szerepelnek az első öt helyen.
Ami viszont figyelemre méltó, hogy az első legbefolyásosabb művész a listán, az évek óta szintén az elsők közt szereplő, 1937-ben született Maurer Dóra (aki az élen is állt már, a 2019-es év teljesítményét mérő rangsorban), idén csak a 8.; s rajta kívül az első 25 helyezett között mindössze még a 2023 decemberében, 99 éves korában elhunyt francia disszidens, Vera Molnár (14. hely), majd az 1933-ban született, idén fergeteges műpiaci eredményeket hozó Keserü Ilona (18. hely), illetve az 1942-es születésű Ladik Katalin (20. hely) szerepelnek művészként. Őket csak a 35. helyen követi ismét egy képzőművész, az idei Velencei Biennáléra kikerülő Nemes Márton, aki viszont 1986-ban született. Az első 50-be még négy alkotó került be, az 1990-ben született Horváth Gideon (39.), az 1985-ben született, a legutóbbi velencei kiállító, Keresztes Zsófia – s a köztes generációkat mindössze az 1976 -os, s az eddig minden 50-es listán szereplő Kaszás Tamás (35.) illetve az 1966-ban született Nemes Csaba képviselik. A listán tehát mindösszesen nyolc élő művész található.
Minden évben meg kell jegyeznünk, hogy nagyon sokan, akik fontos teljesítményt tudhattak magukénak az elmúlt évben – idén 250 főre érkezett javaslat – , nem látszanak a top 50 listáján, s érzésünk szerint ez éppen a képzőművészeket érinti idén a legérzékenyebben, akik nélkül pedig nem értelmezhető a „művészeti szcéna” fogalma.
A tavalyhoz képest több helyet előre lépők közt fontos megemlíteni Vizi Katalint, a debreceni MODEM ügyvezetőjét (21–13.), Einspach Gábor galeristát (28–21.), Bencze Péter galeristát (50–27.) és az idén a francia Becsületrend lovagi fokozatával kitüntetett Geskó Judit művészettörténészt (44–28.).
A Műértő hagyományaihoz visszanyúlva mi is kiemelünk öt szereplőt a top 50-ből, mely a zsűritagok által a hazai szcéna által 250 megnevezett, befolyással bíró résztvevője és alakítója közül került ki. Ezúttal azok közül választottunk öt személyt, akik idén először – vagy hosszú idő óta újra – kerültek fel a listára.
(Módszertani megjegyzés: ahol külön érkezett szavazat egy intézményre, galériára vagy kollektívára, illetve arra a szereplőre, akinek tevékenysége az intézménytől, galériától, kollektívától nem elválasztható, ott összevontunk; ahol bár egy intézmény, galéria vagy kollektíva tagjaként is ismert szereplő egyéb tevékenységet vagy intézményi súlyánál kimagaslóbb és az adott évben meghatározó teljesítményt nyújtott, ott külön számoltuk a rá érkezett szavazatokat.)
Páldi Lívia (38.) Művészettörténész, kurátor, a Magyar Power első két évében szerepelt csak a listán. A legelső, 2011-es rangsorban a 25. helyen, ekkor még a Műcsarnok vezető kurátora volt, majd a következő, 2012-es rangsor idején az első 10-be is bekerült, a 9. helyen – abban az évben a kasseli documenta13-on önálló projekttel szerepelt, bár akkor már Svédországban élt a BAC – Baltic Art Center, Visby igazgatójaként. Később Dublinban (Project Arts Centre) dolgozott, de az első, 2015-ös OFF Budapest Biennéle munkálataiban részt vett. 2021-ben tért haza, jelenleg a Kiscelli Múzeum munkatársa. Két fontos kiállítást is rendezett 2023-ban: a Budapest Galériában Az erőszakról című nemzetközi tárlatot, illetve a Glassyard Galériában A sebezhetőség mítoszai címűt Horváth Gideon munkáiból. A mű-nek 2023 nyarán adott interjút.
Horváth Gideon (39.) Berlinben született, Budapesten élő interdiszciplináris és -mediális képzőművész, elsősorban ökológiai, queer és újmaterialista elméletekkel foglalkozik konceptuális jellegű munkáiban, melyekkel rákérdez az antropocentrizmusra és a dualista világképre is. Az xtro realm művészcsoport tagja Zilahi Annával és Süveges Ritával olyan tudásmegosztó és transzdiszciplináris platformot hoztak létre, amely a kortárs művészetet az éghajlatváltozással kapcsolatos elméleti, tudományos és filozófiai munkákkal hozza össze. Idén többek közt az Esterházy Art Award egyik díjazottjaként került a figyelem középpontjába. Vele készült interjúnk itt olvasható.
Popovics Viktória (40.) Művészettörténész, kurátor, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum munkatársa, érdeklődési területe a közép-kelet-európai régió képzőművészete, a feminista elméletek és a nőművészet; 2021-től a Getty Foundation Narrating Art and Feminisms nemzetközi kutatócsoport tagja. Evvel függött össze a Ludwigban általa és Dabi-Farkas Rita által rendezett nagy, a szakmán túl is hallható társadalmi visszhangot kiváltó kiállítás, a Vigyázat, törékeny! , melyről ebben az interjúban beszélt.
Frazon Zsófia (41.) muzeológus, kutató, etnográfus, kurátor, egyetemi oktató. Neve összefonódott a Néprajzi Múzeummal, ahol 20 éves, többek közt a MaDok program-ban kifejtett munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az intézmény kortárs, nyitott, megkerülhetetlen és társadalmilag nagy hatásúvá vált. Szerepét és szakmai elhivatottságát megőrizte az elsőként a Liget Budapest Projektbe emelt és elköltöztetett – 2017 és 2022 között zárva tartott – múzeum munkatársaként is. 2023-ban egyik fontos munkája volt a múzeumi szakma önreflexióját, elevenségének megőrzését elősegítő projektjének első darabja, A kétely felfüggesztése című kiállítás, melyben kortárs képzőművészek használják fel a múzeum etnográfiai gyűjteményének néhány tárgyát.
Gadó Flóra (50.) Kutató, kritikus, a Budapest Galéria kurátora, ahol idén számos fontos kiállítás született, köztük az általa kurált Az elengedés rítusai Vékony Dorottya munkáiból. 2016 és 2019 között az FKSE alelnöke volt, doktori értekezését 2021-ben védte meg az ELTE Film-média és kultúraelméleti programján, kutatási területe a művészet múltfeldolgozási stratégiái. Jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetemen óraadó, a Café Bábel folyóirat egyik szerkesztője és a University of Bergen Curatorial Practice programjának résztvevője. Egy korábbi írása A mű-n épp az Artreview idei 100-as listájának élén végzett Nan Goldin munkásságáról szólt.
1. | Baán László (2.) főigazgató, Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria, miniszteri biztos, Liget Budapest | 1024 |
2. | Spengler Katalin és Somlói Zsolt (3.) műgyűjtők | 779 |
3. | Fabényi Julia (5.) főigazgató, LUMU, kollégiumi tag, NKA | 700 |
4. | Pados Gábor (6.) galériatulajdonos, acb Galéria, műgyűjtő | 662 |
5. | Fehér Dávid (4.) művészettörténész, Szépművészeti Múzeum, igazgató, KEMKI | 614 |
6. | Petrányi Zsolt (12.) művészettörténész, MNG Jelenkori Osztály | 575 |
7. | Somogyi Hajnalka kurátor és az OFF Biennále Budapest csapata (1.) | 557 |
8. | Szalai Borbála kurátor, Trafó Galéria (9.) | 473 |
9. | Maurer Dóra (8.) képzőművész | 467 |
10. | Zsikla Mónika (11.) kurátor, Q Contemporary | 463 |
11. | Pőcze Attila (14.) galériatulajdonos, Vintage Galéria | 436 |
12. | Mélyi József (10.) művészettörténész, kritikus, tanszékvezető, MKE | 433 |
13. | Vizi Katalin (21.) ügyvezető igazgató, MODEM | 394 |
14. | Vera Molnar képzőművész | 370 |
15. | Valkó Margit (17.) galériatulajdonos, Kisterem | 353 |
16. | Matolcsy György és az MNB Gyűjtemény (13.) | 348 |
17. | Küllői Péter (18.) befektető, filantróp | 347 |
18. | Keserü Ilona (36.) képzőművész | 340 |
19. | Hegyi Dóra (29.) művészettörténész, tranzit.hu | 300 |
20. | Ladik Katalin(41.) költő, performer | 277 |
21. | Einspach Gábor (28.) galériatulajdonos, Einspach Fine Art and Photography | 259 |
22. | Virág Judit (24.) műkereskedő, Virág Judit Galéria és Aukciósház | 257 |
23. | Deák Erika (23.) galériatulajdonos, Deák Erika Galéria | 256 |
24. | Erős Nikolett (22.) kurátor, Budapest Galéria | 254 |
25. | Kukla Krisztián, (20.) aqb | 234 |
26. | Bencsik Barnabás (26.) művészettörténész, Glassyard Gallery | 229 |
27. | Bencze Péter (50.) galériavezető, Everybody Needs Art, Longtermhandstand | 219 |
28. | Geskó Judit (44.) művészettörténész, muzeológus | 213 |
29. | Topor Tünde (23.) főszerkesztő, Artmagazin | 212 |
30. | Kopeczky Róna kurátor, acb Galéria | 206 |
31. | Kieselbach Tamás (25.) műkereskedő, Kieselbach Galéria | 195 |
32. | Nagy Gergely (16.) újságíró-szerkesztő | 185 |
33. | Róka Enikő (19.) igazgató, BTM Fővárosi Képtár | 177 |
34. | Fenyvesi Áron (38.) kurátor, acb Galéria | 173 |
35. | Nemes Márton képzőművész | 172 |
36. | Horányi Attila (32.) oktató, MOME, elnökségi tag, AICA magyar tagozat | 171 |
37. | Rieder Gábor (48.) művészettörténész | 165 |
38. | Páldi Lívia művészettörténész | 164 |
39. | Horváth Gideon képzőművész | 162 |
40. | Popovics Viktória kurátor, Ludwig Múzeum | 154 |
41. | Frazon Zsófia muzeológus, Néprajzi Múzeum | 147 |
42. | Mucsi Emese (34.) kurátor, Capa Központ | 145 |
43. | Kaszás Tamás (35.) képzőművész | 140 |
44. | Keresztes Zsófia (15.) képzőművész | 137 |
45. | Ledényi Attila (27.) igazgató, Art Market Budapest | 135 |
46. | Nemes Csaba (43.) képzőművész, egyetemi oktató | 134 |
47. | Székely Katalin (25.) kurátor, Centrális Galéria | 133 |
48. | Istvánkó Bea (45.) művészettörténész, ISBN books+gallery | 130 |
49. | Don Tamás (39.) kurátor, MODEM | 124 |
50. | Gadó Flóra kurátor, Budapest Galéria | 120 |
*Összpontszám. Az 1. hely 100 pont, a 2. 80 pont, a 3. 60 pont, a 4. 55 pont, az 5. 50 pont, a 6. 45, a 7. 44 pont. A 8.-tól egyesével csökken, az 50. hely 1 pontot ér. Zárójelben a tavalyi 50-es listán elért helyezés.
Borítókép: Szépművészeti Múzeum, 1954. Fortepan / Lőrinczi Ákos