Tucatnyi kortárs művészeti esemény maradt el Oroszországban az Ukrajna elleni háború megindítása óta. A biennále 9. kiadása azonban, úgy hírlik, olyan műveket is megjelenített volna, amelyek egybevágnak a hivatalos ízléssel, sőt, akár a propagandával is. Mégsem kerülhet rá sor.

Az orosz kulturális minisztérium a november 7-i tervezett megnyitása előtt három nappal lemondta a 9. Moszkvai Biennálét – számol be a The Art Newspaper. A lemondás már csak azért is különös, írja a művészeti lap, mert a biennále tervezett helyszíne az Új Tretyakov Képtár volt és a jelek szerint az eseményen a putyini rendszernek tetsző művészet is szerepelt volna.

A lap egy minisztériumi szóvivőt idéz, aki némileg homályosan arra hivatkozik, hogy a Tretyakov az orosz művészet kincsestárai közés tartozik és egy ott megtartandó projektnek “együtt jell járnia a kontextus iránti művészi és etikai felelősséggel. Ehhez pedig “tiszteletben kell tartani a múzeumi gyűjteményt, annak számos hívét, az ország polgárait”. A The Russian Reader nevű, a “másik Oroszországról” tudósító blog azt is megemlíti, hogy adminisztratív okokra, papírmunkára, tűzrendészeti szabályokra is hivatkozott a minisztérium.

A The Art Newspaper szerint az esemény lemondása önmagában nem különös, mert az ukrajnai háború megindítása óta tucatnyi kiállítást mondtak le vagy tiltottak be a hivatalos szervek, zömmel “technikai okokra” hivatkozva, miközben a cenzúra egy újabb, sajátos fokozatát jelentő egyeztetési kötelezettséget is bevezettek. Most már nem csupán a bemutatandó műveket kellene egyeztetni a szervekkel, hanem a nem kívánatos, kvázi feketelistás művészek listáját is tekintetbe kell venni, ha bárki kiállítást rendezne az országban.

A Tretyakovnak is vannak problémás kiállításai a közelmúltból, tavasszal Grisa Bruskin tárlata maradt el, illetve egy csoportos kiállítás is, amelyen az 1960 és 2000 közötti művészet kontextusában mások mellett a szovjet idők nonkonformista művésze, Mihail Roginszkij, valamint a szovjet érában kifejezetten underground-ban dolgozó konceptualista művészek, Ilja Kabakov és Viktor Pivovarov művei is szerepeltek. Ez a kiállítás ugyan később, a nyár folyamán mégis megnyílhatott, de más címen, az eredeti “Bejárat a vörös ajtón” helyett “Tárgy, tér, ember” címmel. Ám a lap szerint ebbe a sorba nem egészen illeszthető be a The Scenography of Feelings című 9. Moszkvai Biennále, ugyanis ott a mostani rendszerkonform, vagy kifejezetten propaganda-művészet is megjelent volna.

Huszonhét orosz művészről lett volna szó, a sorban egyetlen külföldi sem volt. A művészek között ott volt például Szergej Bugajev “Afrika” is, egy olyan projekttel, amely egyes európai országokban (Észtország, Lettország, Litvánia, Ukrajna, Csehország, Lengyelország) eltávolított, lerombolt szovjet emlékműveket állított középpontba. De jelen lettek volna a frissen annektált donyecki és luhanszki területeken élő orosz művészek is, egyikük, Anasztaszja Deineka, aki korábban az orosz szeparatista hadúrnak, Arszen Pavlov “Motorolának” is emléket állított.

A The Russian Reader blog idézi a szervezők közleményét, amelyet a lemondásra reagálva adta ki. Ebben leszögezik, nem akarnak ugyan vitatkozni a minisztériummal, de a döntés “rémisztő” indoklása ellen tiltakoznak. Egyben így fogalmaznak: “A kortárs művészet számkivetett. Már jó előre huliganizmussal és nihilizmussal vádoltak minket, hogy zsebrevágott kézzel beintünk az embereknek. Pedig nem tettünk ilyet. Idén márciusban eldöntöttük, hogy a látogatóinkért fogunk dolgozni. Mindannyian, az egész ország és mi is az életünk talán legnehezebb megpróbáltatásán megyünk keresztül, és arra lenne szükség, hogy méltósággal csináljuk végig. Mi megpróbáltuk.”

A szervezők ezek után ismertetik néhány bemutatni tervezett mű leírását, illetve közzétesznek egy, a már kész kiállításon, annak bezáratása előtt leforgatott rövid videót is.

A borítókép forrása a 9. Moszkvai Biennále Facebook-oldala.