A legszerethetőbb közös nevező
Bojlitor és algakoktél, természetjárás Pascal-idézettel, csevegés gombafonalakra kapcsolódott orchideákkal, limnológiai előadás mikroszkópok fölött és a nádasban – képes beszámolónk egy kreatív spektrumban verhetetlen tudományos-ismeretterjesztő-művészeti élményhétvégéről: augusztus végi Balatorium Tihanyban és Örvényesen.
A Balaton mint „nemzeti öröm” (Can Togay, Schleicher Vera néprajztudóst idéző szavaival) megőrzése, és közös megóvása a célja a Balatorium projektnek, mely természet- és társadalomtudósok, szakértők, néprajzosok, bölcsészek és nem utolsó sorban művészek közös munkája során jött létre. A több éven is átívelő, társadalmilag – sőt kifejezetten a magyar társadalom irányába – elkötelezett ökoművészeti kulturális kezdeményezést a Veszprém Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 is kiemelt programként kezeli.
A fő művészeti esemény értelemszerűen jövőre jön létre, és októbertől kezdenek hozzá a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóntézetben a projekt rezidenciaprogramján résztvevő alkotók; de idén nyáron már több „főpróba” is zajlott, például Dörgicse vonzáskörzetében június közepén, illetve augusztus utolsó hétvégéjén egy nagyobb szabású programsorozat Tihanyban és Örvényesen.
A szervezők és résztvevők – PAD Alapítvány , szabadonbalaton, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Pannon Egyetem Limnológia Kutatócsoportja, Balaton-felvidéki Nemzeti Park , MOME – minden olyan hívószó köré érzékletes és érzékeny programokat, projekteket hoztak létre, ami a Balatonnal kapcsolatban felmerülhet. Nádasok és a partmenti zónák flórája és faunája, a Balaton vizének ökoszisztémája, felelős strandolás, vízi sportok, horgászat; a parttól eltávolodva a természeti környezettel összhangban működő szőlészet-borászat, növénytermesztés vagy a Balaton-felvidéki erdők és fás legelők néprajzi múltja, megóvandó élővilága – valamint a Balaton-nosztalgia.
A program célja a tudatos tó- és természethasználat népszerűsítése, az épített és naturális környezet összefüggéseire való ránagyítás; végső soron a Balaton körül kialakult különböző érdekszférák összhangba hozása, párbeszédek elindítása a legnagyobb közös nevező mentén, ami a pártállásoktól függetlenül létező érzelmi kötődés a Balatonhoz.
Koktél kék és zöld algákkal a szabadonbalaton C:N:P minibárjában a limnológiai intézet parkjában Tihanyban. Másnap Örvényesen egy vízen úszó bárban is hozzá lehetett jutni a többek közt fermentált frissítőkhöz.
A hosszú hétvége első Slowwalkja, azaz lassú, „érzékszervi sétája” pénteken Tihanyban Illés Zsófia Szonja vezetésével a limnológiai intézet parkjából indult és a Belső-tónál ért véget. A sétával egy időben Zilahi Anna
és a Varsányi Szirének Missa Ecologica című kórusművüket adták elő az intézet parkjában.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet éves nyílt napját is a Balatorium hosszú hétvégéjéhez igazították: pénteken lehetett bejárni a parkot és az épületek arra kijelölt részeit.
Az örvényesi szabadstrandon és környékén szombat-vasárnap zajlottak az edukációs és infotainment események. A MOME hallgatói Szalontai Ábel irányításával többek közt az építészhallgatók által tervezett Foliorum című installációval – egy alternatív oktatási és közösségi tér prototípusával – készültek, melyet a helyszínen készítettek el, s a kártyavárszerű építménnyel a Balaton törékeny ökológiai egyensúlyára igyekeztek ráirányítani a figyelmet. A szakmai vezető Pozsár Péter és Benson Marcell volt. Kocsi Olga egy módszertani kurzus során, kifejezetten a 14-18 éves korosztály számára kidolgozott érzékenyítő feladatokból válogatott, és a Foliorium árnyékában tartott workshopot.
A Balatorium egyik legfontosabb célja platformot teremteni a tudományos kutatások képviselői és a nagyközönség között.
Az ökológia hétvégére az utóbbi években példátlan algavirágzás képződött a Fövenyestől Tihanyig húzódó víztömegben – így az örvényesi strandon is. Ezzel látványos kapcsolódási pont keletkezett a fürdőző strandolók és a kivonult limnológiai szakemberek közt.
Iszappuding és hínárchips maradványok a szabadonbalaton gasztro pultján. A hétvége záróeseménye ugyanitt a Bojlitor haláldozati lakoma performansz volt, ahol a résztvevők olyan emberi fogyasztásra is alkalmas alapanyagokból készült halcsalit készíthettek, melynek nincs olyan magas – az algavirágzást elősegítő – foszfortartalma, mint a főleg hallisztből, mesterséges íz- és színanyagokkal készült, a bojlis horgászok által legtöbbet használt haledeleknek. A lakomához Vázsonyi János szaxofonja adta az élőzenei aláfestést.
Etruszk eredetű meditációs figyelemirányító keret a Tillmann J. A. és Schell Gergely pszichológus-terapeuta által vezetett Slowwalk-on. A horgászkikötő csónakjaiban Somló Dávid Nøstalgia című hanginstallációja futott.
Kirándulás a közeli kozmoszba – gondolatok a filozófiai-meditációs sétán.
Szurcsik Erika és Jámbor Évi szita-workshopja mellett a BABAKO gyerek kézműves pultja nyújtott lehetőséget a helyszíni alkotásra.
Dr. Pomogyi Piroska hidrobiológus tart előadást a nádasok jelentőségéről a PAD Alapítvány által készített helyspecifikus tutajon.
A GUBAHÁMORI stúdió vezényletével megvalósult Strandrehab strandújratervezési workshop egy momentuma.
Dr. Padisák Judit, a Pannon Egyetem limnológus professzora az éppen zajló algavirágzás tudományos hátterét világítja meg az aggódó strandolóknak.
Hódi Csilla, Lutz Boglárka és Türei Dénes A bővelkedés kérdéseinek virágai című installáció-performanszukkal a gombák, gombafonalak és velük szimbiózisban élő növények kapcsolatáról adtak elő és kezdeményeztek „heverészős beszélgetések”-et.
Árokba szorult autó mentése a meditációs sétában kifényesedett lelkek-testek által.
Kép: Erdei Kriszta, Szöveg: Nagy Mercédesz