Átadták a 2024-es AICA-díjakat
A legjobb kritika díját Mélyi József; a legjobb kurátori projektét – C80 – A rák esztétikája? (Semmelweis Egyetem – Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet) – Dalma Eszter és Kovács Kristóf; a legjobb egyéni kiállítás elismerését – Berhidi Mária: Emlékezni a jelenre (MODEM) – Süli-Zakar Szabolcs és Andrási Gábor vehették át.
A műkritikusok nemzetközi szervezte, az AICA, Magyar Tagozata ismét díjazta a legjobbnak ítélt kritikusi és kurátori teljesítményeket. A szakmai elismerést tíz év szünet után tavaly ítélték oda újra az elmúlt év legkiemelkedőbb teljesítményeiért. 2024-ben a legjobb kritika kategóriában Mélyi József: Mostantól fogva ez volt a jövő – Kilencvenes évek a Magyar Nemzeti Galériában című írása nyert, mely az Artmagazin januári számában jelent meg és a Petrányi Zsolt által kúrált Technocool – Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001) című kiállítást vette górcső alá.
A legjobb kurátori projektnek a zsűri a Semmelweis Egyetem – Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében bemutatott C80 – A rák esztétikája? című kiállítást választotta, melynek kurátorai Kollár Dalma Eszter és Kovács Kristóf (Sajnos Gergely) voltak.
A legjobb egyéni kiállítás a MODEM-ben bemutatott, Süli-Zakar Szabolcs és Andrási Gábor által válogatott és rendezett Berhidi Mária: Emlékezni a jelenre című tárlat lett. A 2023-ban elhunyt Berhidit, mint művészt és mint művészetszervezőt bemutató kiállításról A mű-re Horányi Attila írt kritikát.
A díjakat a szervezet tagjaiból véletlenszerűen választott zsűri – Don Tamás, Huth Júliusz, Nagy Edina, Popovics Viktória, Sárai Vanda – ítélte oda. A korábbi gyakorlatot követve az AICA elnöksége minden évben egy kortárs művészt kér fel a díj elkészítésére. 2025-ben a díjat az előző év egyik díjazottja, Horváth Gideon készítette.
„Az AICA-díjak kiosztásának elsődleges célja, hogy a szakmai szempontokat gyakran mellőző döntések mentén formálódó művészeti intézményrendszerbe visszahozzon egy kifejezetten szakmai grémium által, demokratikus alapon kiadott elismerést” – írják a szervezők.
A nyerteseken kívül a jelöltek szűkített listája:
A legjobb kritika díjáért Mélyi József írásán kívül csak Nagy Gergely, a Qubiton tavaly decemberben megjelent cikke – Hogyan lehet „visszavenni” a kultúrát nyolc év masszív illiberalizmus után? – versengett, ami jól érzékelteti, mennyire kihalófélben van a műfaj Magyarországon. A jelenségről Kozák Zsuzska – a díj tavalyi nyertese – írt cikket épp az AICA felméréseire támaszkodva Műkritikus. Egy súlyosan veszélyeztetett állatfaj címmel.
A legjobb kurátori projektre a nyertesen kívül jelölték még Farkas Zsófiát a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Így történt – A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállításért – A mű-n Turai Hedvig írt a tárlatról –; valamint a Gadó Flóra, Kollár Dalma, Hermann Júlia alkotta kurátorcsapatot a Maleficae – A máglyától az online varázslásig című, a Budapest Galériában megszületett kiállításért. Az utóbbiról Sárai Vanda A mágia csak egy kattintásnyira van című írásában számolt be.
A legjobb egyéni kiállítás további jelöltjei:
Loránt Anikó: Minden szépből van (Budapest Galéria) Kurátor: Páldi Lívia. A kiállítás kapcsán készült interjúnk itt olvasható.
Süveges Rita: Időjárás-jelenés – Varázslástól a geomérnökségig (Magyar Nemzeti Galéria/KEMKI) Kurátor: Ádi Brigitta.
Fabricius Anna: Itt a munka, hol az otthon (Kassák Múzeum) Kurátor: Csatlós Judit. Írásunk a kiállításról itt olvasható.
Koronczi Endre: Kérem, sóhajtson, Széchenyi Úr! (Godot Kortárs Művészeti Intézet) Kurátor: Cserhalmi Luca. Írásunk a kiállításról itt olvasható.
Hiányzó tekintet. Révai Ilka elfeledett emlékműve (Kassák Múzeum) Kurátorok: Cserba Júlia és E. Csorba Csilla.