Hirdetés
Hirdetés
— 2024. június 28.

Spiritusz – A mű heti ajánlója

Alternatív hitvilágok és egyéb menekülőutak – többek közt a közel- s a régmúltba, a nőiségbe vagy a „kelet-európai glamour”-ba – e heti válogatásunkban.

Budapest Galéria /// Maleficae – A máglyától az online varázslásig

„Az elmúlt évek különböző válsághelyzetei ismét sokakat nyitottabbá tettek a spiritualitás felé, az alternatív hitvilágok és kultúrák ugyanis egyre több embernek jelentenek egyfajta menekülőutat a valóságból, vagy kínálnak megoldást az őket körülvevő események feldolgozására. Az Y és Z generáció tagjai között széleskörben elterjedtek a különböző spirituális gyakorlatok, a kártyavetéstől a kristályok és a növények gyógyító erején át az asztrológiáig.

Aki ezeknek a jellemzően női gyakorlatoknak a múltját, történetiségét kutatja, bizonyosan eljut a boszorkány alakjához. A boszorkány mai szemmel nézve (a popkultúra seprűs-süveges karakterén túl) a kanonizálatlan tudásoknak, a gyógyítás nem intézményesült praxisainak képviselőjeként és a feminizmus úttörő alakjaként jelenik meg, aki nem alkalmazkodott az aktuális társadalmi normákhoz és gyakran támogatta saját nőtársait.” A nemzetközi tárlat kurátorai Gadó Flóra, Hermann Júlia, Kollár Dalma Eszter.

Jana Zatvarnická: Elképzelt herbárium, 2023

2024. szeptember 8-ig


Centrális Galéria /// A tényeken múlik: Gyűjtemények és közösségek

„Fennállásának közel harminc éves története során a Blinken OSA Archivum működését, így archívumi, kutatási, oktatási és nyilvános programjait a nyitottság és a hozzáférhetőség elvei határozták meg. Ugyanebben a szellemben született új kutatási és kiállítási projektjük is, amely első ízben mutat be válogatást a gyűjtemény legkiemelkedőbb darabjaiból, és amely az archívum közösségeinek és közönségeinek kínál elmélyülésre érdemes, vitára sarkalló, felfedezésre váró témákat.

Az elmúlt években az archívum arra törekedett, hogy a levéltári kutatásokban korábban alulreprezentált vagy figyelmen kívül hagyott közösségekkel is kapcsolatba lépjen. Az olyan projektek, mint az Előbújó dokumentumok, amely a Háttér Archívum és Könyvtárral együttműködve vizsgálja az LMBTQI+-történelmet Közép- és Délkelet-Európában, valamint a Romaversitas és a CEU Romani Studies Programjával együttműködésben folyó, a roma történelemmel és örökséggel kapcsolatos, folyamatban lévő kutatás jól illusztrálják ezt az új megközelítést.”

2024. augusztus 25-ig


Capa Központ /// Kelet-európai szépség

„A divatfotó egy lehetséges és kivételes, exkluzív világot mutat meg. Lényege, hogy elhitesse velünk, szeretnénk ebben a világban élni. Kialakítja bennünk az adott világba való bevonódás vágyát, az az iránti kíváncsiságot. Ehhez olyan eszközöket használ, mint a glamour vagy a cool. Mindkét szó csak hozzávetőlegesen fordítható le magyarra. A glamour ragyogás, csillogás, varázslat jelentése az életstílushoz, kinézethez, öltözethez kapcsolódik. (…) A cool szót pedig fordíthatjuk menőnek. (…) Mindkét szó része a globalizált kapitalista szórakoztatóipar egyetemes szókincsének. Arra utalnak, hogy a divatfotó olyan világokba vezet be, amelyeket egy nyugati, nyugat-európai életesztétika és életszínvonal„talált ki” számunkra.

Az elmúlt közel tíz évben érdekes örvénylés indult meg a nemzetközi divattrendek között. Kim Kardashian 2016 karácsonyán a Vetements x Svmoscow Communist együttműködésében tervezett sarló-kalapácsos pulcsiban jelent meg, amitől felrobbant az internet, és a Vogue-tól a Guardianon át a különböző divatblogokig új divathullámot vizionáló cikkekben jelentek meg a „kelet-európai esztétika”, „keleti blokk” [Eastern Bloc], „új kelet” [New East], „posztszovjet” kifejezések. A kelet-európai esztétikához kapcsolódó divatkritikák száma azóta is nő, a szerzők számára pedig a kiindulópontot többnyire a Vetements, valamint a Balenciaga divatmárkák kreatív igazgatója, a grúz származású Demna Gvasalia nemzetközi sikere jelenti. Ez a kiemelt globális figyelem, nagyszerű, új lehetőségekkel kecsegtető helyzet lehet számunkra. Kérdés azonban, hogy a nemzetközi sajtóban megjelent összehasonlítások és a többnyire inkább homályos vélemények megfogalmazói valójában mennyire érthették meg vagy értették félre, hogy mit is jelent a ‘kelet-európai esztétika’?”

Fotó: Martin Wanda – Riger János, Budapest, 2021

2024. október 6-ig


ICA-D – Dunaújváros /// Nemes Ferenc: Ékezetek

„Nemes Ferenc művészete szoros kapcsolatban áll a tudománnyal és a filozófiával: művei középpontjában kezdetektől a többváltozós rendszerek törvényszerűségeinek elemzése áll. Síkban és térben egyaránt a hullámmozgások jelensége, illetve annak leképezése állt művészi érdeklődése fókuszában. Munkái élményanyagául a káosz-és katasztrófaelmélet, a játékelmélet, a mikrovilág, a csillagászat jelenségei, de akár a társadalmi és pénzügyi világban végbemenő változások is forrásként szolgálnak. A Kortárs Művészeti Intézetben megvalósuló, átfogó egyéni kiállítása nem pusztán retrospektív igényeknek megfelelő, hiánypótló tárlat, hanem egy hosszabb távon megvalósuló művészettörténeti feldolgozó munka részeként, az életmű kurrens pozicionálása okán is téttel bíró vállalás, mely nemcsak a regionális, de az országos szakma és közönség ismereteinek, élményeinek bővítése, differenciálása szempontjából is fontos produktum.”

Kiállítási enteriőr

2024. július 27-ig


+1

ARC

„A család az vajon mi?” – teszi fel a fontos kérdést a 24. ARC közérzeti pályázata, de a válaszokat már a kreatív jelentkezőktől várják.

Az idei ARC témája a család, pontosabban az, hogy kinek mit is jelent ez a fogalom. Ahogy a pályázati felhívásban is írják, a család „kaotikus, alakváltozó, meghatározhatatlan és megfoghatatlan közeg, ami egyszerre a legnagyobb boldogság és a legnagyobb teher”, és ahol bizony a legmeglepőbb szituációkban találhatja olykor magát az ember.

Az ARC plakátkiállításra a pályamunkákat július 26-ig várják.

Borítókép: Lucia Sekerková: Vrăjitoare