Tegnap, 83 éves korában meghalt az osztrák avantgárd kultikus alakja, a bécsi akcionizmus kulcsfigurája, az „orgia misztérium színház” megalkotója, Hermann Nitsch  –  adta hírül a művész családja.

Az 1938. augusztus 29-én Bécsben született, munkáival Magyarországon is többször járt Hermann Nitsch (többek közt 1988-ban a Liget Galériában, később a Várfokban, 1999. június 18. és július 11. között a Kiscelli Múzeumban, 2008 őszén a Galéria White-ban) 15 évesen kezdett művészettel foglalkozni. A bécsi Grafikai Kísérleti Tanintézetben végzett 20 évesen, ekkorra már komolyan foglalkoztatta a katolicizmus és a vallás s az ezekkel öszzefüggő rituálék problematikája. Felforgató, rendszerint vért, állati tetemeket felhasználó installációiból nőtt ki az az összművészeti műfaj, mely a hatvanas évektől egészen haláláig fémjelezte munkásságát: az „orgia misztérium színház”. 

Radikális művészként Nitsch kulcsfontosságú tagja volt a bécsi Aktion mozgalomnak, melynek sokkoló performanszai gyakran az osztrák fasizmust állították célkeresztbe. 1974-ben elkészítette az első 24 órás performanszát, majd 1984-ben egy 72 órás misztérium játékot.

Legmonumentálisabb, 40 évig készülő projektjét 1998 augusztusában mutatta be: a hatnapos performansz  a Teremtés történetét dolgozta fel Hatnapos játék Prinzendorfban címmel.
A kasseli Documentára kétszer is meghívták: 1972-ben és ‘82-ben; egy 1975-ös akciójában Marina Abramovic is részt vett. 

2015-ben Szicíliában rendezett – nevéhez méltóan sokkoló – kiállítást, melyen elhullott állatok kerültek feszületekre. A szokásos reakciók itt sem maradtak el: állatvédő és vallási szervezetek egyszerre támadták, istenkáromlással és erőszakra való felbujtással vádolták meg. Ez szinte végigkísérte pályáját, hiszen már 1960-66 között több bírósági eljárást folytattak ellene, háromször börtönbe is került. A Kiscelli Múzeum Templomterében 1999-ben bemutatott, a prinzendorfi hatnapos akciót felelevenítő tárlata is nagy port kavart, közfelháborodás és bombariadók övezték a – részben emiatt is – rendkívül magas látogatószámot elért eseményt.

„Azt akarom, hogy a munkáim felkavarják a közönséget, az előadásaim résztvevőit” –  idézte a művészt a Deutsche Welle. „Az érzéki intenzitás eszközeivel szeretném felrázni őket, hogy ráébredjenek a létezésükre.” Nyolcvanadik születésnapja előtt pedig így nyilatkozott: „Az undor gátjának leküzdése a művészet feladata”.

2018-ban az első világháború befejezésének 100. évfordulója alkalmából a berlini Reichstagban rendezett nemzetközi kiállításhoz egy vérrel áztatott fakockával járult hozzá;  2021 nyarán pedig a  Bayreuthi Fesztivál Wagner A walkűr című előadásához készített díszletet. Hozzánk legközelebb legutoljára 2019-ben, a bécsi Albertinában voltak megtekinthetők legújabb alkotásai, a kiállítás a Színekből létrehozott terek címet viselte. Az Orgia misztérium színházról írt könyve 2004-ben jelent meg magyarul.

A művész munkáinak elhelyezésére Nápolyban és az ausztriai Mistelbachban már létrehoztak egy-egy múzeumot, és a bécsi Albertina is  – az Essl család jóvoltából – jelentős gyűjteményt tudhat magáénak.