Két évvel azután, hogy az orosz inviziót követően Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a szoborkompozció elbontásáról döntött, folytatódtak az orosz-ukrán egység emlékművének eltávolítását célzó munkálatok.

Kijev területi ellenőrzési főosztálya április 30-án egy Facebook-bejegyzésben jelentette be a Perejaszlavi Tanács emlékmű eltávolítását, hangsúlyozva annak hatalmas méretét: „A szoborkompozíció monumentális, mintegy 20 darab, egyenként 6000-7000 kg súlyú elemből áll. A szerkezet összetettsége miatt a bontás több napot is igénybe vehet.”

A szoborcsoport a Népek Barátsága Boltív alatt helyezkedik el, melyet 2022 májusában neveztek át az Ukrán Nép Szabadsága Boltív-re. A Dnyipro folyóra néző Hrescsatyk parkban található, és Kijev 1500. évfordulójára, a Szovjetunió 60. évfordulójára és az 1917-es októberi forradalom 65. évfordulójára készült teljes szoborcsoportot 1982-ben adták át. A kompozíció része volt egy ukrán és egy orosz munkást ábrázoló kétalakos bronzszobor is, de ezeket már 2022 áprilisában eltávolították.

Az emlékművet a jövőben az O. K. Antonov Ukrán Állami Repülési Múzeumban őrzik majd.

A szivárvány-formájú titánív sorsáról még folynak a viták. Anton Drobovics filozófus, az Ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetének vezetője a múlt hónapban az ukrán Új Hang című magazinban megjelent cikkében azt írta, hogy a lebontáson kívül az emlékmű totalitárius múltjának eltörlésére az eddigi legjobb megközelítés a 2017-es, A sokszínűség íve elnevezésű művészeti installáció volt – akkor az abban az évben Kijevben megrendezett Eurovíziós verseny alkalmából szivárványszínűre festették.

Drobovics szerint „egy ilyen művészeti döntés hangsúlyosan elhatárol minket Putyin Oroszországától, ahol az LMBTQ+ közösségek képviselőit üldözik, az önkifejezés szabadságát és a nemi szerepek szabad megválasztását pedig a »sátáni Nyugat« jelének nevezik”.

Ukrán történészek szerint a Perejaszlavi Tanács (Perejaszlav Rada) emlékműve – amely Bohdan Hmelnyickijt, a zaporizzsjai kozákok vezetőjét és Vaszilij Buturlin orosz cári követet ábrázolja, amint 1654-ben paktumot kötnek – az orosz imperializmus szimbóluma. Ami a mai napig érzékelhető, hiszen Vlagyimir Putyin orosz elnök az invázió megindításakor és azóta többször is azt állította, hogy Oroszország és Ukrajna egy nemzet.

A Vlagyimir Iljics Lenint ábrázoló szobrokat már a 2014-es Majdan-forradalom idején elkezdték tömegesen lebontani Ukrajnában. A Krím elcsatolása után, 2015 áprilisában törvényt hoztak a kommunista szimbólumok eltávolítására, ami 2020-ig több mint 2000 emlékmű lebontásához vezetett.

Az ország teljes körű inváziója óta nemcsak a kommunista időszak, hanem az orosz birodalmi kultúra emlékműveit is lebontották, köztük a Nagy Katalint ábrázolókat Odesszában, és több tucatnyit az Alekszandr Puskint megörökítő szobrokból – írta meg a The Artnewspaper.