Tapintható érzelmek – A mű heti ajánlója
Mire vágyunk igazán, és mi történne, ha egyszer tényleg megkapnánk? – teszi fel a nem lényegtelen és elgodolkodtató kérdést az ISBN kiállítása, mely mellett olyan más tárlatokat is ajánlunk, amelyek mind nem csak és elsősorban a szemen keresztüli érzékelés lehetőségét kínálják fel a látogatónak.
Kedves Olvasó, Ön A mű heti, minden csütörtökön jelentkező kiállítás- és programajánlóját olvassa.
Kisterem /// Kokesch Ádám: Ha
Kokesch Ádám munkái hibrid alkotások, valódi entitások, amelyek egyszerre ötvözik a festmények és a technikai tárgyak vonzerejét. Kokesch alkotásai nemcsak az absztrakt művészet nagy hagyományaival játszanak, hanem az információközvetítés eszközeivel és a piktogramok vizuális retorikájával is.
2024. április 12-ig.
ISBN galéria+könyv /// Mindent
„Mit vágyunk igazán, és mi történne, ha egyszer tényleg megkapnánk? A kiállítás három olyan művészt mutat be egy-egy új művön keresztül, akinek a munkájában központi szerepet kap ez a kérdés. Antalka Zsófia, Szinyova Gergő és Marcel Dani alkotásai változatos nézőpontokból vizsgálják ezt a témát, miközben a posztszovjet emlékezet feldolgozásától, a politikai korrupción át, az elérhető álmokból eredő dilemmákig számos kihívással szembesítik a nézőt.”
2024. március 28-ig.
Viltin Galéria /// Király András: Finestra
„Az ablak egy jól definiált sík, többnyire négyzetes forma, nyílászáró, nyílásnyitó, amin keresztül az egyik tér (halmaz) elemei a másik tér elemeivel keveredhetnek, vagy elkülönülhetnek tőlük. Ha be van csukva, akkor is át lehet látni rajta; ha az egyik térben sötétebb van, a másikban tükörként viselkedik; ha jól szigetel, bepárásodik, télen jégvirágot növeszt stb. (…) Király András most kiállított vásznaihoz egy, a római albérletük ablakán keresztül meglesett másik ablak adta a motivációt, hogy folytassa a festészet, mint mentális tevékenység, elemzését, vizsgálja festő szerepét, a festmény kritériumait, továbbvigye önmaga, illetve a közösség és a társadalom szokásainak vizsgálatát, amit az öt évvel ezelőtti, Hogy vagy egyes skálán? című kiállítás vezetett be.”
2024. április 13-ig.
Inda Galéria /// Metzinger Eszter: Bőrlátás
„Metzing Eszter második önálló kiállítása az Inda Galériában az érintés és a látás egymásba fonódó kapcsolatát formálja tapasztalássá. A galéria három, egymásból nyíló terét olyan fabulává alakította át a művész, ahol a kiállított művek leválasztják befogadójukat a látáscentrikus valóság túlterheltségéről, s ezzel a periférikusan képződő látványra, öntudatlanul rácsodálkozó érzékelésén át beleengedik a látogatót önmaga szövetébe. A látás és láthatóvá válás, a megérintés és megérinthetővé válás teríti be fonalszerűen a térrendszert. A néző megismerni vágyó tapintásával megszünteti a távolságot, amely közte és az alkotások között áll. Megtapasztalásukkal ő maga is megérinthető bőrfelületként tárul fel a sebezhetőség, a sejthártyák, a pre- és nonverbális érzelmek érinthető/tapintható burjánzásában.”
A művész és az INDA Galéria jóvoltából.
2024. április 26-ig.
Vaszary Galéria, Balatonfüred /// Romboljatok, hogy építhessetek
Romboljatok, hogy építhessetek – Kassák Lajos folyóiratai és az avantgárd művészet címmel nyílik új kiállítás Balatonfüreden a PIM és a Kassák Múzeum együttműködésében arról az első világháború idején indult avantgárd művészgenerációról, melynek tagjai radikálisan szembefordultak a korábbi évtizedek stílusirányzataival, és új utakat kerestek társadalomalakító programjuk kifejezéséhez. Az avantgárd művészek Kassák lapjai körül szerveződtek csoporttá, A Tett, a Ma és a Dokumentum című folyóiratok pedig összművészeti alkotásként egyesítették az irodalom és képzőművészet eredményeit. A kiállítás ezeken a lapokon keresztül mutatja be a magyar avantgárd művészetet, kiemelt hangsúllyal a nemzetközi kapcsolatokra.
2024. június 30-ig.
Art Department /// MEMENTÓ – az emlékezés gesztusa
A Farkas Zsófia kurátor által Rajk László építész, látványtervező, művész egykori terézvárosi műtermében összeállított tárlat két világ találkozásáról mesél. A név sokféle rétegéről: identitásról, egyediségről, emlékezetről Rajk László 2004-2014 között Auschwitzban készített frottázsain és a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményi darabjain keresztül.
„A kiállítás találkozásokról és gesztusokról szól. Az első találkozás Rajk László 2004-es auschwitzi magyar kiállításához kapcsolódik, amelynek látványtervét ő dolgozta ki. A kiállítás készítése közben hívták fel a múzeum munkatársai Rajk figyelmét azokra a nevekre, amelyeket foglyok karcoltak az auschwitz-birkenaui tábor területén lévő téglafalakba. Az Auschwitz 1-es tábor 7-es blokkjának oldalfalán és egy másik blokk padlásának kéménypillérein főleg Kelet-Magyarországról deportált férfiak neveivel találkozhatunk, míg Birkenauban – a konyha külső falán – magyar női nevekkel.
Ezt a drámai (élet)jelhagyást kívánta megőrizni Rajk, aki a láger Siratófalának nevezte a téglákba karcolt fogolyneveket, az elfeledett és soha el nem gyászolt egyéni sorsok emlékhelyét. Finom, saját emlékezeti gesztusával, frottázstechnikával, egyenként satírozta át a neveket, majd különböző eljárásokkal „hívta újra elő” őket. Az auschwitzi sorozat így Hiányzó sors néven az életműben már létező, Hiányzó című sorozatának tagja lett.”
Az áprilris 14-ig meghosszabbított kiállítás március 17., 23., 24-én, valamint egyéb időpontokban előzetes bejelentkezéssel – az artdepartmentspace@gmail.com címen – tekinhető meg.
2024. április 14-ig.
