A pop art kiemelkedő művészegyénisége, Keith Haring szándékosan befejezetlenül hagyta egy 1989-es festményét, így reagálva a számtalan áldozatot követelő AIDS-válságra – mely végül az ő halálát is okozta. Most valaki befejeztette egy képgenerátorral.

A Hyperallergic tette közzé azt a vitát, mely az X-en (korábban Twitter) kerekedett az AI és az alkotói etikai kérdések tekintetében. A konfliktus azután robbant ki, hogy valaki egy képgenerátorral befejeztette Keith Haring festményét, amelyet a művész szándékosan nem tett meg, hogy ezzel érzékeltesse az AIDS-járvány okozta tragédiát. Haring maga is a betegség szövődményeibe halt bele, alig néhány hónappal a mű elkészítése után.

Haring Befejezetlen festménye (1989), egy fehér vászon lila képrészlettel, amely csak a bal felső sarkot fedi. Eltekintve néhány lecsurgó vonaltól, amelyek az alatta lévő érintetlen vásznon folynak lefelé, a festmény döntő része üres, azaz néma. Haring a maga ikonikussá vált vizuális nyelvén utalt a járvány kezdetén bekövetkezett több ezer félbeszakadt életre, mely az LMBTQ+ közösségeket érintette. 

Tavaly nyáron Brooke Peachley művész (aki magánéletének védelme érdekében a közösségi médiában használt vezetéknevét használja) az X-en közzétett egy fotót a műről, azzal a felkéréssel, hogy mások is osszák meg azt a képzőművészeti alkotást, „amely mindig letaglózza őket, valahányszor meglátják”. Több, mint hat hónappal később egy másik felhasználó az eredeti posztra egy generatív AI képpel válaszolt, amely „kiegészítette” Haring szándékosan félig megfestett művét. A kép mellé azt írta: „most az AI segítségével befejezhetjük, amit ő nem tudott”. 

A posztot heves reakciók követték: többen durva paródiának, kegyetlennek és kegyeletsértőnek tartották az akciót, érzéketlen gesztusnak Haring, és az AIDS többi áldozata felé. Egy kommentelő a képet az AI-val befejeztető felhasználót lustának, tudatlannak és önzőnek nevezte, aki semmibe veszi és/vagy egyáltalán nem érti a művészet lényegét. Mások viszont éltették a posztot, feltehetően azért, mert képes volt ilyen élénk vitát gerjeszteni.

Az AI által generált kép, amelyet a @DonnelVillager nevű felhasználó posztolt, valószínűleg egy provokatív „csali”, azaz egy szándékosan ellentéses érzelmeket kiváltani akaró tartalom, amelynek célja, hogy másokban erős reakciókat gerjesztve vad vitát generáljon a felületen. Az algoritmikus közösségi médiaplatformok ugyanis „jutalmazzák” a nagy érdeklődést kiváltó posztokat, úgy, hogy az emberek hírfolyamának élére teszik őket, függetlenül attól, hogy mennyire érdekli a felhasználót az adott téma. Az X pedig ezen is túlmegy: amióta Elon Musk 2022 októberében átvette, az oldalon megszaporodtak a gyűlöletkeltő és uszító beszédek, pont ilyen háttérindíttatásból. Tavaly nyáron Musk bevezetett egy olyan irányelvet, amely lehetővé teszi az X Premiumért fizető felhasználók számára, hogy részesedjenek a tweetek reklámbevételeiből, pénzbeli ösztönzést kínálva az embereknek arra, hogy szándékosan ellentmondásos, provokáló, így nagy látogatottságot generáló tartalmakat tegyenek közzé.

Peachley a Hyperallergicnek elmondta, amennyiben a befejezett a Haring-poszt is egy ilyen szándékos provokáció, akkor „ez az a fajta csali, amiért a pokolra lehet kerülni”, megjegyezve, hogy az eredeti műalkotás üzenetének eltorzítása etikai vétség. Hozzátette: „a műalkotás »befejezett« változatát visszataszítónak találom. A festmény kiegészítése nemcsak teljesen negligálja eredeti jelentését, hanem sérti annak a több tízezer LMBTQ embernek az emlékékét – és hozzátartózóikat –, akik az 1980-as és ’90-es években az AIDS-járvány miatt vesztették életüket.” Ráadásul az AI nem tudta pontosan rekonstruálni Haring figuráit, inkább csak azokra hasonlító absztrakciókat ábrázol.

A Haring Alapítvány nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Borítókép: Falfestés, Barcelona, fotó: MAISANT Ludovic / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP