Hirdetés
Hirdetés
— 2023. március 22.

Nem jogosultak szerzői jogi védelemre az AI-művek Amerikában

Precedens értékű határozatot adott ki az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala a múlt héten a mesterséges intelligenciával készült művek szerzői jogi védelmével kapcsolatban.

Mióta az OpenAI és a StabilityAI 2022 végén és az idei év elején elkezdték piacra dobni a rendkívül hamar globálisan népszerűvé vált AI-kompatibilis szöveg- és képgenerátorokat, drámaian megnőtt az így készült alkotásokra beérkező szerzői jogi kérelmek száma – írja az Artnews. A Szerzői Jogi Hivatal eleinte nem volt felkészülve annak elemzésére, hogy ezek a művek jogosultak-e szerzői jogvédelemre vagy sem, emiatt egymásnak ellentmondó hírek láttak napvilágot a témában.

Tavaly ősszel Kris Kashtanova képregényszerző jelentette be, hogy ő az első ember, aki szerzői jogot kapott egy mesterséges intelligencia által létrehozott alkotásra, hiszen jóváhagyták regisztrációs kérelmét az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatalában. A szóban forgó mű, a Zarya of the Dawn című képregény a mesterséges intelligencia által generált képek felhasználásával készült. A hivatal a bejelentést övező felhördülést követően felülvizsgálta döntését, és további információkat kért be az alkotásról, melynek vizuális anyaga a népszerű Midjourney AI-generátor munkája. Majd február végén a Szerzői Jogi Hivatal visszavonta az eredeti tanúsítványt, és újat bocsátott ki. A Kashtanova által létrehozott elemek – tehát elsősorban az írott részek – védelem alatt állhatnak, a képek viszont nem, mivel csak ember által készített alkotások jogosultak szerzői jogvédelemre.

Kris Kashtanova és a Midjourney által készített képreény borítója. Fotó: AI Comic Books

Tehát a szerzői jog csak az ember által készített alkotásokat védi – mondja ki a határozat –, és várhatóan ez lesz a vezérelv a művek bejegyzésével kapcsolatos jövőbeli döntéseknél is. A bejegyzésre benyújtott mű értékelésekor a szerzői jogi hivatal munkatársainak lesz a feladata, hogy megítéljék, a mű mely részeit hozta létre emberi elme. De a képgenerátorba betáplált szöveg nem számít szerzői aktusnak, hiszen az nem több, mint egy megbízott művésznek szóló utasítás. Azonban ennél vannak jóval bonyolultabb esetek, hiszen – így a szabályzat: –

az ember képes olyan kreatív módon kiválasztani, elrendezni és módosítani a mesterséges intelligencia által generált anyagot, hogy az elkészült mű összességében eredeti szerzői alkotás legyen,

azaz megfeleljen a szerzői jogi védelem szabványának.

Ennek következtében sok esetben a szerzői jog csak a mű azon részeit védi, amelyekről úgy ítélték meg, hogy emberi elme szüleménye, ami a teljes művek részleges védelmét eredményezi majd, éppúgy, mint Kashtanova esetében.

A szabályzat értelmében azoknak a pályázóknak, akik ezentúl bejegyzésre adják be alkotásaikat, nyilatkozniuk kell arról, hogy felhasználtak-e, és ha igen, a munka mely részében mesterséges intelligencia által generált képet vagy szöveget. Azoknak, akik e nyilatkozat hiányában nyújtottak be korábban pályázatot, most módosítaniuk kell azt.