Hirdetés
Hirdetés
— 2023. szeptember 22.

Egy amerikai múzeum kiállításán a ChatGPT volt a kurátor

Az észak-karolinai Duke Egyetemhez tartozó Nasher Museum of Art munkatársai egy teljes kiállítást bíztak a mesterséges intelligenciára.

„A Nasher Museum of Art bátran merészkedett ismeretlen területre a technológia és a művészet példátlan fúziójával. Legújabb kiállítása, az Act as if you are a curator: an AI generated exhibition (Tégy úgy, mintha kurátor lennél: egy M.I.-generált tárlat) ambiciózus vállalkozás, mely a mesterséges intelligenciát használja fel egy, a digitális világban való utazás kurátoraként. Bár a kiállítás nem nélkülözi a kihívásokat, egyedülálló és elgondolkodtató élményt nyújt, és a hagyományos kurátori lét határait feszegeti.”

A fenti sorokat a ChatGPT írta, amikor megkérték az Artnet újságírói, hogy értékelje a szintén a program által összeállított kiállítást, mely az Észak-Karolinában lévő Duke Egyetemhez tartozó Nasher Museum of Artban tekinthető meg január 14-ig.

Tunji Adeniyi-Jones: Astral Reflections, 2021 © Tunji Adeniyi-Jones, fotó: Peter Paul Geoffrion

A kísérlet poénként indult: Marshall Price, a múzeum vezető kurátora egy tavaszi megbeszélésen vetette fel, akkor még nem egészen komolyan, a feladatok ilyenfajta kiszervezésének gondolatát. A közelmúltban történt távozások miatt ugyanis létszámhiány volt az intézményben, és az őszi programtervben volt egy lyuk, amelyet be kellett tölteni. 

Meglepetésére kollégái, Julia McHugh és Julianne Miao azonnal lecsaptak az ötletre, és meg is győzték Price-t a megvalósíthatóságáról. „Azt gondoltuk, ez nagyszerű lehetőség arra, hogy megnézzük, mit hozhat be a technológia a kurátori folyamatba, és hogy kitoljuk a kurátori gyakorlat határait” – idézte fel az eseményeket a vezető kurátor.

Az adathalmazok és egy sor prompt után a ChatGPT végül a következő témákat javasolta: „utópia, disztópia, tudatalatti, álmok”; címnek pedig a „Dreams of Tomorrow“-t adta meg. A program egy listát is készített a műtárgyakról, amelyeket az intézmény állományában lévő mintegy 14 000 tárgyból válogatott össze – igen változatosan: a kiállítási darabok az i.e. 2000-től 2021-ig terjedő időszakból valók voltak, és némelyik csak egészen halványan kapcsolódott a kiállítás témájához. 

„Bár az M.I. kétségtelenül sok izgalmas darabot választott, voltak pillanatok, amikor összefüggéstelennek tűnt. A szakmai tudás hiánya miatt a kiállítás hangulata kissé töredezett és nyomasztó lett” – írta az Artnet által idézett egyik értékelésben a ChatGPT. 

Salvador Dalí: The Mystery of Sleep (The Hermit), 1976
© Salvador Dalí, Fundació Gala-Salvador Dalí, Artists Rights Society, fotó: Brian Quinby

Emellett a program kurátorként azokat az alkotásokat részesítette előnyben, amelyekhez mesterésges intelligenciát használtak. A Nasher gyűjteményében például Salvador Dalí, Nicholas Monro és Juliana Seraphim grafikái is szerepelnek, de az új kurátort jobban érdekelte az Ava nevű M.I.-művész Mosaic of Emotions és RoboCraftsman Sentient Sculptures című alkotásai. Ez utóbbi műalkotás a program szerint új szintre emeli a háromdimenziós művészet fogalmát: a szobrok olyanok, „mintha lélegeznének és a szemünk előtt alakulnának át”.

A Nasher kiállítása nem az első tárlat, amelyet mesterséges intelligencia állít össze. A 2022-es Bukaresti Biennálé mögött egy Jarvis nevű mesterséges intelligencia állt, míg az év elején a Whitney Múzeum a Liverpool Biennáléval összefogva egy olyan projektet indított, amely hamis művészeket és kurátori nyilatkozatokat generál. Ezek a próbálkozások, akárcsak a Nasheré, a játékosságot hangsúlyozzák, és csillapítani szeretnék a művészeti világban is munkahelyeket veszélyeztető technológiai fejlődés okozta szorongásokat.

Valóban nagy a tét, még akkor is, ha jelenleg a technológia messze van attól, hogy felvegye a versenyt a hús-vér kurátorokkal.  

Az olaszországi Istituzione Bologna Musei 2021-ben kezdett el használni M.I. által vezérelt kamerákat a látogatók interakcióinak megfigyelésére. A projekt kutatói szerint a cél az volt, hogy meghatározzák az egyes műalkotások „vonzási értékeit”, és ezeket később az intézmény felhasználhassa a jövőbeli kiállítások tervezésénél.  

Egy olyan pillanatban, amikor a múzeumok világszerte azért küzdenek, hogy relevánsak és fizetőképesek maradjanak, nyugtalanító egy ilyen gyakorlat. Ezek után kérdéses, hogy lenne-e szüksége az Istituzione Bologna Musei-nek vagy bármely más művészeti szervezetnek kurátorokra, akik hosszasan átgondolt kiállításokat szerveznek, amikor egy számítógép is megtervezhet olyan tárlatokat, amelyek miatt az emberek visszajárnak.

Utagawa Kuniyoshi: Cím nélkül, 19. század

Az Artnet cikkében pedig a ChatGPT által generált kritikai szöveg szerint a Nasher múzeum kiállításának legfőbb erénye az, hogy azt a ChatGPT kurálta.

Borítókép: OpenAI ChatGPT, fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Francesco Melzi: Leonardo da Vinci 1515–1518k