Hirdetés
Hirdetés
— 2023. július 30.

Az MI Raffaellónak tulajdonított egy festményt, a szakértők helyreigazították

A régi mesterek szakértői egyértelmű másolatnak nevezték azt a festményt, melyet a mesterséges intelligencia Raffaellónak tulajdonított.

Az év elején két brit egyetem új, mesterséges intelligencián alapuló számítógépes arcfelismerést használó elemzése azt mutatta ki, hogy a de Brécy tondo néven ismert alkotáson látható arcok azonosak Raffaello remekműve, A sixtusi Madonna (1513 körül) arcaival. A de Brécy tondo, melyről ezen hasonlóság miatt évtizedek óta viták zajlanak, most a bradfordi Cartwright Hall galériában látható az Egyesült Királyságban, és először került nyilvános kiállításra mint Raffaello műve.

A Bradfordi Egyetem és a Nottinghami Egyetem kutatócsoportjainak vizsgálata alapján a festményeken ábrázolt Madonnák 97 százalékos hasonlóságot mutattak, míg a kisdedek 86 százalékost – a tanulmány szerint a 75 százalék feletti értékelés már azonosnak tekinthető.

A de Brécy tondo

Angelamaria Aceto, az oxfordi Ashmolean Múzeum itáliai rajzokkal foglalkozó kutatója a The Art Newspapernek elmondta: „Soha nem láttam még személyesen a művet, de a fénykép alapján úgy tűnik, hogy Raffaello utáni másolat. Bár mindig nyitott vagyok az új technológiák és megközelítések használatára, nem támogatnám a hitelesség MI-n alapuló megállapítását. A gyakorlott szakértői figyelem sokkal több dologra kiterjed, mint az ecsetvonások és a kép egyéb részleteinek mechanikus összehasonlítása.”

Bendor Grosvenor művészettörténész – aki egyben a The Art Newspaper rovatvezetője – szerint: „Ez a történet tökéletesen leírja viszonyunkat a mesterséges intelligenciához: az MI nem tudja biztosan megmondani, mi az igazság – és az erről tudósító média sem. Pedig egyetlen újságírói telefonhívás is elég egy Raffaello-kutatóhoz…

Az egyedüli módja annak, hogy mi, azaz az emberiség felvehessük a versenyt a mesterséges intelligencia kihívásával, az az, hogy kritikusan gondolkodunk.”

Egy másik, névtelenséget kérő Raffaello-szakértő is úgy nyilatkozott, hogy „a kép egyértelműen egy 19. századi másolat. Nem szokatlan, hogy az arcvonások megegyeznek az eredetivel, hiszen nagyon ügyesen lemásolták.”

Hassan Ugail, a Bradfordi Egyetem Vizuális Számítástechnikai Központjának igazgatója még a napokban is kitartott amellett, hogy a tondo – azaz kör formájú festmény – és a Sixtusi Madonna ugyanattól a művésztől származik. Most azonban a művészettörténészek reakciójára válaszolva így nyilatkozott: „A modern, mély tanulási módszeren alapuló mesterséges intelligencia technológiája fontos előrelépést jelent, lehetővé teszi a képek, köztük a műalkotások példátlan részletességgel történő elemzését. Ellentétben azzal az elképzeléssel, hogy a mesterséges intelligencia csupán azonosítja és összehasonlítja az egyezéseket, valójában túl is léphet ezen azáltal, hogy olyan finom különbségeket, például ecsetvonás-mintákat, színeket, árnyalatokat, tónusértékeket is vizsgál, amelyeket az emberi szem és észlelés nem tud azonosítani. Tény azonban, hogy a művészettörténészek és tudósok szakértelme továbbra is nélkülözhetetlen a műalkotások történelmi és kulturális kontextusának megértésében”

Raffaello: A sixtusi Madonna, (1513 körül) olaj, vászon 265×196 cm
Drezda, Királyi Képtár. Fotó: Wikipedia

George Lester Winward gyűjtő és üzletember 1981-ben vásárolta meg a de Brécy tondót, amelyről azt feltételezték, hogy Raffaello egy művének a viktoriánus korszakban készült másolata. A Smithsonian magazin szerint Winward vette észre, hogy a festmény Raffaello 1513-as remekére, A sixtusi Madonnára hasonlít. 1995-ben Winward átadta festménygyűjteményének tulajdonjogát az új de Brécy Trustnak (amelyet ő alapított), hogy további kutatásokat végezzen a tondóval kapcsolatban; Winward 1997-ben halt meg.

Én/akt/képek

— 7 perc olvasás